A háziasítás elvileg az agytérfogat csökkenésével jár az állatok esetében. A kutyák vajon miért jelentenek kivételt ebben a farkasokhoz képest?ELTE Etológia Tanszék
A kutya hűséges társa az embernek, ezért (is) vagyunk hajlamosak megfeledkezni arról, hogy őseik egykoron az ellenségeink voltak. A kutya a farkas egy mára kihalt alfajának háziasításával jött létre, legalább 10-12 ezer évvel ezelőtt, de lehet, hogy 100 ezer éve. Az egyértelműen háziasított kutya legrégebbi (12 ezer éves) csontmaradványait az iraki Palegawra-barlangban találták meg.
A farkasok – vagy vadkutyák – vadászati stratégiája feltehetőleg nagyon hasonlított az emberekére. A két „ragadozót” az eltérő fizikai adottságok vetélytársakból gyorsan szövetségesekké tették. Vadásztársakká váltak, a farkasok elfogadták, hogy az ember a magasabb rendű, és az élelemért, védelemért cserébe ráálltak az együttműködésre. A régészeti leletek alapján valószínűsíthető, hogy a kutyákkal vadászó ember könnyebben ejtett el nagytestű állatokat, illetve az elejtett prédát sikeresebben védhette meg egyéb ragadozókkal szemben, így számára további hasznokkal járt a kooperáció.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai a közelmúltban szintén a háziasított kutyát választották kutatásuk tárgyává. Eredményeik szerint a farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, több ezer éves fajtáké. Ez ugyanakkor nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet-jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása lehet.
Jelenleg mintegy 400 kutyafajtát ismerünk, és ez a nagy változatosság viszonylag rövid idő alatt alakult ki. Mivel az emberi agy kiemelkedően nagy a testmérethez viszonyítva, régóta érdekli a kutatókat, hogy az agyméretet milyen tényezők befolyásolják. A sokféle kutyafajta összehasonlítása segíthet megválaszolni néhány kérdést. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a gondolkodás, a kognitív folyamatok sok energiát igényelnek, a nagyobb agy fenntartása „költséges”.
„A háziasított állatok agya akár 20 százalékkal kisebb lehet, mint a vad őseiké. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domesztikált fajok élete egyszerűbb a vadon élő ősökéhez képest. A gazdák által nyújtott biztonságos környezetben nem kell ragadozók támadásaitól tartani és vadászni az élelemért, így nincs szükség az energetikailag költséges, nagyméretű agy fenntartására és a felszabaduló energia másra fordítható, például több utód létrehozására, ami a háziállatoknál fontos szempont. De a különböző kutyafajták eltérő komplexitású társas környezetben élnek, illetve összetett feladatokat látnak el, amelyhez feltehetően nagy agyi kapacitásra van szükség”
– fejtette ki Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusa azt, miért növekedhetett meg a mai kutyák agymérete a farkasősökhöz viszonyítva. A kutatás során 865 egyed, 159 kutyafajta adatait használták, a farkasokat 48 példány képviselte.
Az Evolution szaklapban publikált eredmények szerint a farkasok 31 kg-os átlagos testsúlyához 131 köbcentiméteres agytérfogat társul. A hasonló súlycsoportba tartozó kutyák esetében az agytérfogat ennek csak körülbelül háromnegyede, vagyis hozzávetőlegesen 100 köbcentiméter.
Ez megerősíti, hogy a háziasítás a kutyák esetében is az agyméret csökkenésével járt. Az viszont meglepte a kutatókat, hogy minél távolabb esik egy kutyafajta a farkastól genetikailag, annál nagyobb a relatív agymérete. Az okok a társas környezet fentebb említett komplexitása, illetve a kutyákra háruló összetett feladatok lehetnek.
Lehet egy farkasból háziállat?
