Genetikailag csúcsminőségű juhokat eredményez a Debreceni Egyetemen folyó biotechnológiai program. Olyan csúcsgenetikájú állatok születnek, amelyek hazai tenyészállatok természetes fedeztetésével nem lennének elérhetők.
A világ vezető állattenyésztő országaiban – például az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztráliában, vagy az Egyesült Államokban – szinte nap mint nap alkalmazzák a mesterséges termékenyítést vagy az embrióátültetést mind a szarvasmarha-, mind a juhtenyésztésben. A „lombikbébi” és „béranya” programok elsődleges célja az őshonos és kis egyedszámmal rendelkező állatállományok génmegőrzésén kívül a tenyésztői munka hatékonyabbá tétele. Magyarországon a juhágazatban a jelentős genetikai előrehaladást eredményező modern biotechnikák alkalmazása ritka, egy százalék alatti napjainkban a mesterségesen termékenyített anyajuhok aránya, embrióátültetést pedig alig végeztek az elmúlt évtizedekben. A módszerek gyakorlati alkalmazása még a hazánkban a 80-as években végzett intenzív kutatás-fejlesztési programokhoz képest is elmaradásban van.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatói 2009-ben indítottak először „juh-lombikbébi” programot az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve Cseh Sándor vezetésével: Kanadából importált, fagyasztott dorper embriókat ültettek be hazai merinó anyajuhokba. 2015 őszén a francia Blanche du Massif Central fajta tenyésztőszervezetével együttműködve Juh és Kecske Embióátültető Állomás engedélyezését kezdeményezték az egyetem Karcagi Kutatóintézetében. Az embrióátültető állomás vezetője Monori István (AKIT Karcagi Kutatóintézet), az asszisztált reprodukciós munkát Pálfyné Vass Nóra (DE MÉK) irányítja, az embriológiai munkálatokat Bodó Szilárd (Nemzeti Agrár Innovációs Kutatóintézet) végzi, a szakmai munkáért és irányításért Oláh János (DE AKIT) és Egerszegi István (Szent István Egyetem) felel.
– Az állomáson lehetőség van import szaporítóanyag (embrió és sperma) tárolására és beültetésére, nagy tenyészértékű donor anyajuhok hormonkezelésére, valamint értékes import spermával történő termékenyítésére. Az eredmények rendkívül bíztatóak: egy-egy anyajuhtól akár 20-25 embriót is nyerhetünk, amelyeket „béranyajuhokba” ültetve mintegy 70 százalékos is lehet a vemhesülési arány – emelte ki Pálfyné Vass Nóra, a MÉK Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének adjunktusa.
Karcag mellett a kutatás másik helyszíne a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep, ahol jelenleg több mint 400 juhot tartanak, köztük az őshonos cigája fajta mellett dorper törzsállományt. Rendszeresen végeznek import fagyasztott spermával történő termékenyítést, a legutóbbi program a napokban fejeződött be, a 150 napos vemhességet követően júliusban jöhetnek világra a bárányok.
– Külföldről importált, fagyasztott sperma és embriók felhasználásával már az első évben a világ „csúcsgenetikáját” képviselő juhaink születtek, olyanok, amilyenek Magyarországon természetes fedeztetéssel nem érhetők el. Módszerünk nagy előnye a külföldi szaporítóanyag felhasználása mellett, hogy nem kell szállítani a tenyészállatot, nincsenek akklimatizációs problémák, így a termékenyítés vagy beültetés tértől és időtől függetleníthető – magyarázza Oláh János, az AKIT Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep tudományos munkatársa.
A programmal a kutatás mellett a tenyésztők igényeit is igyekeznek kiszolgálni. A fagyasztott spermával történő termékenyítés bármelyik farmon megoldható. Amennyiben egy hazai tenyésztő fagyasztott embriót rendel például Ausztráliából, azokat a karcagi állomás „béranyajuhaiba” ültetve akár 50 százalékos vemhesülési arány is elérhető. A munka hatékonyságának növelése érdekében 2018-ban egy mobil embrióátültető állomást állítanának üzembe, amellyel az embriókinyerés és -beültetés is független lehet a stabil embrióátültető állomás helyszínétől.
(Debreceni Egyetem, hirek.unideb.hu)
