Állattenyésztés

Nagy István: a haszonállat-génmegőrzés stratégiai kérdés

Agrárminisztérium

Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, valamint megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés - közölte Nagy István agrárminiszter a Haszonállat-génmegőrzési Intézet baromfitelepének központi épületének átadásán Gödöllőn.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállat fajták nemzeti örökségeink, közkincseink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is. Hozzátette, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőséget tölt be a baromfik genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában. Jelenleg hazánkban ugyanis csak itt, Gödöllőn van olyan génbank, ahol az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható. Egyedülálló módon, ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl, méh, és hal génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS bankkal is kiegészült – emelte ki Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, a baromfitelep központi épületének állaga az idők során sokat romlott és nem volt már alkalmas az egyre növekvő feladatok ellátására, ezért a létesítmény fejlesztése mellett döntöttek, amely mintegy 163 millió forintos támogatásból valósult meg. A központi épület megújulása és a korábbi beruházások elengedhetetlenül fontosak a megfelelő színvonalú működés szempontjából. Ezért tavaly 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra. Ezek a korszerűsítések hozzájárultak az állattartási körülmények javításához és a hatékonyabb munkavégzéshez. A tárcavezető példaként említette a takarmánykeverő tetőcseréjét, a Magyar óriásnyúl telepen a vizesblokk kialakítását, a pulykakifutó és a mézkiszerelő üzem megépítését. A tárcavezető szerint a gödöllői intézmény a hazai haszonállat-génmegőrzés stabil bástyája.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A ragadós száj- és körömfájás hazánkban is felbukkant

2025. március 8. 13:10

Magyarországon is megjelent a rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás. A betegség legutóbb 1973-ban fordult elő hazánkban.

Az olaszországi bivalytartást vették közelebbről szemügyre a magyar gazdák

2025. március 2. 14:10

Az idén 25 éves Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete második alkalommal látogatott ki Olaszországba a közelmúltban.

Be kellene tiltani a kutya-farkas hibridek tenyésztését?

2025. február 12. 11:10

Úgy néznek ki, mint a farkasok, úgy vonyítanak, mint a farkasok, és úgy is viselkednek, mint a farkasok a kutya-farkas hibridek.

Oroszország 2024-ben 777 millió euróval támogatta a tejtermelőit

2025. február 1. 14:10

Oroszországban a mezőgazdasági szektorok közül a legtöbb támogatást a tejtermelés kapja, ami tovább bővül az idei évben.

Csongrád megyében is megjelent a madárinfluenza

2020. április 1. 12:33

A madárinfluenza március 25-ei kitörése óta csaknem 40 gazdaságban jelent meg a betegség Bács-Kiskun és Csongrád megyében.

AKI: nőtt a baromfihúsexport

2023. május 18. 12:22

Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 145 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2023. január–márciusban, 7,5 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában.

Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész

2021. október 14. 05:36

Hogyan terjed a madárinfluenza? Milyen tünetek jelennek meg a megfertőzött madarakon? Ismerjük meg közelebbről a betegséget, hogy időben megakadályozzuk a továbbterjedését!

Gazdaságos megoldás: csirketakarmány-kiegészítő gombatönkből

2024. június 30. 14:10

A baromfitakarmány drága, a gombatermesztés során viszont a tönk hulladékként végzi. Miért ne kapnák meg a csirkék?