Európa legnagyobb baromfifarmja Ukrajna oroszok által megszállt területén, a Fekete-tenger partvidékén található, itt csaknem négymillió csirke pusztult el szomjúság és éhezés következtében a háborúja során. Andrij Csirkov üzemvezetőre hárult a hátrahagyott katasztrófa felszámolása.
A háború már jelentősen megzavarta az ukrán búza-, napraforgóolaj- és egyéb termékek esetében a bőséges exportot, ami megnövelte a globális élelmiszerköltségeket. Leállt a termelés a Csornobaivske csirkefarmon is, amely Ukrajna déli részén található, és amely vidéken a legsúlyosabb harcok zajlottak. Jellemzően évente körülbelül egymilliárd tojást exportált a létesítmény.
A „csirkegyár” nehézségei szimbolizálják azt a szélesebb körű hatást, amelyet Oroszország inváziója gyakorol Ukrajna mezőgazdaságára. Az ország élelmiszeripara nemcsak a világ ellátásában játszik döntő szerepet, hanem az ország gazdaságának legnagyobb részterülete is.
A közelmúltban Csirkov úr mély gödröket ásott, hogy eltemesse az elhullott állatokat, és megpróbálta megvédeni a helyi vízkészleteket a szennyeződésektől, miközben kockára tette az egészségét a tetemek és az orosz katonák között. Elmondta, hogy még rá is lőttek.„Nem jó az összkép” – mondta a Kherson városa melletti farmról. „Elvisszük a tetemeket és elássuk.”
Az orosz erők február 26-án, inváziójuk harmadik napján haladtak át az érintett területen. Amikor a katonák megérkeztek a farmra, szinte az összes járművet ellopták, és személyes tulajdont zsákmányoltak a irodából is – mondta Csirkov úr. „Csak jöttek, és elvették a kulcsokat a géppuskával fenyegetőzve, nem volt diskurzus” – mondta.
Oroszország tagadta, hogy civileket célzott volna meg. Másnap a szomszédos városból a csirkéknek takarmányt szállító teherautókat leállították, így Mr. Csirkovnak mindössze két napnyi készlete maradt. Csirkov úr és egy kollégája vett két teherautót, és a legközelebbi takarmánygyárba mentek friss készletekért. A visszaúton orosz katonák lőttek rájuk – mondta. „Nem kockáztattuk tovább, hogy visszamenjünk” – mondta.
A munkások elkezdtek csirkéket és tojásokat adni más helyi gazdáknak és bárkinek, aki megfordult a farmon, amely Ukrajna egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata, az Avangardco IPL tulajdonában van. Gyorsan szétosztottak 1,45 millió tojást és 90 000 csirkét – mondta Vadim Tolpeco, az Avangardco elnökének tanácsadója.
Március 1-jén orosz ágyúk eltalálták a helyi erőművet, leállt az áramellátás, és összeomlott az automata rendszer, amely a farm csirkékét eteti és itatja. A farmon 11 generátor működik, amelyeknek napi három tonna gázolajra van szüksége, de üzemanyagot már nem szállítanak a farmra. Az energia-problémák mellett a csirkék szomjan és éhen haltak. A tetemek órási halmokban álltak a telepen.
Traktorral és pótkocsival a helyi szántóföldre vitték a tetemeket, és gödröt ástak, amelyek elég mélyek ahhoz, hogy a talaj szűrőként működjön a pusztuló madarakból kiszabaduló metánnal kapcoslatban, távol a vízellátástól és más állatoktól.
A háború előtt Ukrajna volt a világ hetedik legnagyobb csirketojás-exportőre, 2020-ban 107 000 tonnát szállítottak külföldre az IndexBox Inc. piackutató cég szerint.
A mezőgazdasági infrastruktúra tönkretétele maradandó károkat okozhat Ukrajna gazdaságában is, ahol a gazdálkodás a bruttó hazai termék 14 százalékát tette ki a tavalyi harmadik negyedévben – számolt be a The Wall Street Journal.
A háború előtt 398 ember dolgozott Csernobaivszkén; most Csirkov úrnak mindössze 20 embere van, akik gyalog mennek oda a közeli falvakból.
