Magyarország több mint egy évtizede szolgáltat önkéntesen adatot az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények nagykereskedelméről, 2024-től azonban az eladás mellett már a felhasználási adatokat is kötelező lesz elküldeni az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA).
Az EU-s jelentésre is készülve hazánkban 2022 januárjától kell az állatorvosoknak havonta jelentést készíteniük az élelmiszertermelő állatoknál felhasznált antibiotikumokról. Az Európai Gyógyszerügynökség antimikrobiális tanácsadó szakértői csoportja négy kategóriába sorolja az élelmiszertermelő állatok esetében felhasználható antibiotikumokat:
- A – kerülendő (humán használatra fenntartott, élelmiszertermelő állatoknál nem alkalmazható),
- B – korlátozott (kritikusan fontos hatóanyagok a humán gyógyászatban, nincs alternatíva a C és D kategóriás szerek közt),
- C – körültekintően használható (nincs alternatíva a D kategóriás szerek közt),
- D – óvatosan használható (első vonalbeli kezelés indokolt esetben élelmiszertermelő állatnál).
A kötelező adattszolgáltatás célja az antimikrobiális rezisztencia csökkentése. A szolgáltatott adatok alapján a Nébih elkészítette az első év eredményeinek kiértékelését.
Pontatlan adatszolgáltatás
Sajnálatos módon igen gyakran előfordult az, hogy a hivatal szakembereinek kellett a pontatlan adatok miatt egyeztetniük az állatorvosokkal. A válaszok mintegy harmadánál volt szükség utólagos korrekcióra az adattisztítás során, a hibák leggyakrabban a mértékegység helytelen kiválasztásából, vagy a tévesen megadott állatlétszámból adódtak.
A kiértékelt adatok alapján a felhasznált antibiotikumok mértéke jelentősen eltér a forgalmazott mennyiségektől. A Nébih emiatt több fórumon is felhívta az adatszolgáltatókat arra, hogy a rendszeres és a valóságnak megfelelő jelentés nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem szakágazati érdek is. Mindezt azzal indokolták, hogy ezekre az adatokra támaszkodva mérik fel a szakemberek az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem jelenlegi helyzetét. A negatív tapasztalatok miatt a hatóság újabb ellenőrzési kampányt tervez, amely során a jogszabályi követelményt nem teljesítőket szankcionálják.
D, azaz óvatosan
A jelentések szerint 2022-ben Magyarországon állatgyógyászati célra legnagyobb mértékben „D” kategóriába tartozó készítményeket alkalmaztak. „A” kategóriás, azaz kerülendő, kizárólag humán kezelésre fenntartott hatóanyagot tartalmazó szerek alkalmazásáról egyáltalán nem érkezett jelentés. Fokozott figyelmet érdemelnek a „B” kategóriás – korlátozottan használható – készítmények, amelyeknél az eladások EU-s átlaga évről évre csökken, azonban Magyarországon mind az eladások, mind a felhasználás terén nagy arányban jelennek meg az adatok között. Ezek alapján kijelenthető, hogy az elkövetkezendő időszak kitűzött célja az, hogy B kategóriás szerek használatát visszaszorítsák.
Probléma a csoportos kezelés
Sajnálatos az is, hogy hazánkban továbbra is magas a csoportos kezelések aránya. A cél az, hogy ez az arány az egyedi, célzott kezelés felé tolódjon el. Az adatokból az is kirajzolódott, hogy a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyagcsoportok továbbra is a penicillinek (amoxicillin) és a tetraciklinek (doxiciklin) voltak. 2024-től eladás mellett már a felhasználási adatokat is kötelező lesz megküldeni az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA).
(Forrás: Nébih)
