Állattenyésztés

Sertéseket tettek ellenállóbbá génszerkesztéssel Nagy-Britanniában

BBC/MTI

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben - írta a BBC hírportálja.

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról.

Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be.

Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén.

Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.

Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás.

A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Sajtválogatás: sertés, jávorszarvas és chauri tejéből

2024. február 4. 11:10

Edward Lee séf, étteremtulajdonos nagyjából mindent elért szakmájában amit lehetett, de valószínű, hogy mégis hiányzott valami az életéből, ugyanis úgy döntött, hogy sajtot készít, disznósajtot. Mármint igazit, vagyis hús és por nélkülit, egyszerűen kocatejből.

22,8 milliárd csirkét tartanak a világon

2020. december 28. 05:02

Szarvasmarhából 1,5 milliárdot, csirkéből 22,8 milliárdot tartanak az emberek szerte a világon. Kacsa és juh 1,2-1,2 milliárd, kecske 1 milliárd, sertés pedig 967 millió van a Földön.

Stratégiai cél megállítani a sertésállomány csökkenését

2019. február 11. 09:03

Lényeges új javaslati elem a PRRS „mentes vakcinázott” (mV) állomány fogalma, amely szerint a mentesítési folyamat során az utódállomány mentességét kell elérni és nem cél a tenyészállatok teljes vírusmentessége.

Szalma a sertésistállóban: áldás és néha bizony átok is

2024. október 21. 13:10

A sertések szeretik, ha az istállóban szalma van körülöttük, ugyanakkor technológiai és egészségügyi kockázatokkal is jár.