Állattenyésztés

Száj- és körömfájást mutattak ki vízibivalyokban Németországban

Agrofórum Online

Évek óta először tört ki a száj- és körömfájás néven régóta ismert betegség.

Sajtóértesülések szerint Brandenburg tartományban három vízibivaly pusztult el, amit Hanka Mittelstädt tartományi mezőgazdasági miniszter jelentett be péntek reggel.

Keresik a betegség forrását

A Friedrich-Loeffler Intézet minden kétséget kizáróan megerősítette a száj- és körömfájást a három elpusztult vízibivalynál. Az intézet szerint Németország és az Európai Unió az elmúlt években mentesnek számított a ragadós száj- és körömfájás vírusától, mivel az utolsó megbetegedések 1988-ban fordultak elő. A száj- és körömfájás vírusa az emberre ártalmatlan.

Märkisch-Oderland körzetben a Friedrich-Loeffler Intézet és a brandenburgi állatjárványügyi szolgálat szakemberei a betegség okát vizsgálják. Az érintett gazdaság teljes állatállományát jelenleg szakszerűen leölik és ártalmatlanítják.

Mit kell tudni a száj- és körömfájásról?

A száj- és körömfájás (aphtae epizooticae) egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patásokra veszélyes vírus okozta betegség. A Wikipédia szerint a kórokozó a szarvasmarhákat, disznókat, birkákat, kecskéket, bivalyféléket, szarvasokat fertőzi, de elefánt és sün is elkaphatja. Igen ritkán ugyan az ember is megbetegedhet, de csak gyenge tüneteket okoz, és emberről emberre nem terjed.

A betegség lappangási ideje 2-12 nap. Magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan csökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat sántává válik. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen csökken.

Egyéb tünetek a gyengeség és a hidegrázás. Egyes esetekben pedig elmaradnak a tünetek, ilyenkor az állat hordozóvá válik.

A betegség terjedhet egyik állatról a másikra, de akár a levegőben, emberi ruházaton, fertőzött takarmánnyal, nem hőkezelt hússal vagy nemi úton is. Az állatok a betegségből 2-3 hét alatt meggyógyulhatnak, de a járvány elkerülése érdekében inkább levágják őket.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kedvencek gyógyulását szolgálja a kisállat-fizioterápia

2025. január 14. 09:40

A fizioterápia gyógyulást felgyorsító, állapotromlást megállító hatása nyilvánvaló. A kisállatokra kifejlesztett módszerek hasonlóan sikeresek.

Egy izraeli zsidó család sertéstenyésztéssel foglalkozik

2025. január 13. 07:10

A sertéshús fogyasztása a zsidóság számára sokszor az asszimiláció vagy a vallási hűtlenség szimbólumává vált.

Féreghajtó szereknek ellenálló kampósférgek jelentek meg

2025. január 10. 11:10

A kampósférgek kutyákat, macskákat, embereket is fertőznek. Egy ausztrál kutatás szerint az élősködők egyre rezisztensebbek a féreghajtó szerekre.

Adhatjuk-e az elaggott karácsonyfát a lovaknak?

2025. január 8. 11:10

Eljött az ideje, hogy a karácsonyfákról leszedjük a díszeket. A lótulajdonosoknak esetleg eszükbe juthat kedvencüknek adni a fát. Nem jó ötlet.

Gabonák vírusos betegségei

2023. március 26. 05:37

A március során az őszi árpa állományokban fellépett foltszerű sárgulások döntően egy meglehetősen gyakori kórokozó, az árpa sárga törpülés vírusa által okozott tünetek.

A TSWV rezisztenciatörő törzseinek súlyosabb kártétele

2020. március 15. 04:37

Ebben a cikkünkben a TSWV paradicsomon és paprikán okozott kártételét mutatjuk be tüzetesebben.

Időszerű a gabonák vírusait átvivő rovarok elleni védekezés

2019. október 22. 06:36

A levéltetvek és kabócák betelepülése az ősz folyamán kedvező (nem szeles, esős) időjárás mellett szinte folyamatos és ezt a tevékenységet csak a tél eleji erős fagyok képesek lezárni.

A gabonavírusok szerepe a gyakorlatban

2019. május 25. 07:19

Hazánkban évente megközelítőleg 1 millió 250 ezer hektáron termesztünk őszi búzát. Termesztett gabonaféléinket számos vírus, baktérium és gomba kórokozó betegítheti meg. A vírusok elleni védekezésben a fő gondot az jelenti, hogy ellenük csak preventíven tudunk fellépni.