Alig négy éve, hogy bőrcsomósodáskórt diagnosztizáltak szarvasmarháknál Törökországban, azóta eljutott többek között Oroszországba és Görögországba is, megfertőzve a Balkánt, míg már az egész európai kontinenst fenyegeti. Ennek megakadályozására és a felkészültségi szint javítására indul az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) két regionális projekje, melyek a megelőzést és a vírus ellenőrzés alatt tartását célozzák.
A bőrcsomósodáskórt (angolul lumpy skin disease) jellemzően rovarok terjesztik. Nevét a megfertőzött állat bőrén megjelenő göbökről kapta.
Az állattenyésztők számára gazdasági károkat okoz a tejtermelés csökkenése és az állatok (átmeneti vagy teljes) sterilitása révén, illetve a másodlagos fertőzések akár az állat pusztulásához is vezethetnek. A bőrelváltozás miatt a marhabőr veszít piaci értékéből.
Mindemellett azon országok, ahol a szarvasmarha bőrcsomósodáskór felütötte fejét, akár kereskedelmi korlátozásokra is számíthatnak.
„Ez az első alkalom, hogy Európában regisztrálták a vírus,” mondta Andriy Rozstalnyy, a FAO állattenyésztési és –egészségügyi szakértője. „Emiatt mintegy nulladik lépésként a vírus terjedéséről és pénzügyi következményeiről kell adatokat gyűjteni, majd azokat kielemezni. Amint képet kaptunk a járványügyi helyzetről, csak akkor gondolkozhatunk a lehetséges megoldásokon.”
A lehetséges reakciókat költség-haszon elemzések révén hasonlítják össze a szakemberek. Ezután egy gyakorlati kézikönyvet dolgoznak ki az eurázsiai földrészre – egy kiemelten fontos és kézzelfogható eredménye a Magyarország finanszírozásában megvalósuló projektnek.
Mivel a bőrcsomósodáskórral az európai állatorvosok csak kis része találkozott, a részletes, a teendőket akár lépésről lépésre taglaló iránymutatások által lehet csak biztosítani, hogy a vizsgálatok megfelelően zajlanak. Ezért az elkészült angol nyelvű kézikönyvet több más nyelvre is lefordítják majd.
„Egy sor nemzeti és nemzetközi találkozó van szervezés alatt, melyek a tagállamok saját stratégiáinak kidolgozását hivatottak elősegíteni,” tette hozzá a szakértő. Ezek a workshopok javítják a kór természetének megértését – ez minden határokon átívelő állatbetegség kezelésének alapvető előfeltétele.
Ennek részeként tavasszal egy Budapesten rendezett háromnapos találkozó során európai és közép-ázsiai szakemberek, állatorvosok veszik górcső alá a már meglévő védekezési stratégiákat, frissítik fel tudásukat a vírus megelőzésére, nyomonkövetésére és kezelésére alkalmazható eszközökből és technikákból. Ezeken túl kríziskommunikációval, a tudatosság növelésével, védőoltási tervekkel és laboratóriumi tesztelési módszerekkel is foglalkoznak majd a résztvevők.
„Még épp időben vagyunk tavasz előtt, amikor is a szúnyogok, legyek és más rovarok kirajzanak – a legjelentősebb terjesztői a szarvasmarha bőrcsomósodáskórnak,” tette hozzá meg Rozstalnyy.
(FAO)
