Fontos tájékoztatás a tejhasznú tehéntartásról

Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől kezdve egészen az állattenyésztési ágazatokig, illetve az azokat takarmánnyal részben ellátni képes fehérjenövények termesztéséig igen széles körben fejti ki jövedelempótló, kockázatcsökkentő hatását.

A korábbi időszakhoz képest az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte ezen támogatások fennmaradását. Az érintett növénytermesztési jogcímek után jelen tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelvvel való összhang megteremtése – mint új uniós elvárás – hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, illetve annak milyen gyakorlati vetületei lesznek a termeléshez kötött tejhasznútehén-támogatás igénylésére vonatkozó kérelmek ellenőrzése és elbírálása során. Az ellenőrzések januárban kezdődhetnek.

1. Előzmények

A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel.

Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire.

Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa termesztés, rizs termesztés, zöldségnövény termesztés, ipari zöldségnövény termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása.

2. Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében

 A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság tehát további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet.

A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.

3. Hogyan épül be mindez a termeléshez kötött tejhasznú tehén jogcím ellenőrzési folyamatába?

A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel.

A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett tejtermelési tevékenység vonatkozásában – az alábbiakat vizsgálják:

• A kérelmet benyújtó tejtermelő tevékenysége engedélyköteles-e? Amennyiben igen, akkor a termelő rendelkezik-e a szükséges engedéllyel?
• A helyszíni ellenőrzésen tapasztalható tények/körülmények alapján megállapítható-e az engedély(ek)ben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlat?

Mivel ezen előírások tenyészetenként is jelentősen eltérhetnek, ezért az ellenőrzések is specifikusan az adott ügyfélre vonatkozóan végezhetőek el. Ez magában foglalja a helyszínen rendelkezésre álló dokumentumok, illetve trágyatárolási rendszerek fizikai vizsgálatát.

Ha a vizsgált állattartó telepen/tenyészetben a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő állapotokat tapasztal a helyszíni ellenőr, akkor azt szöveges megállapításban, illetve a helyszínen készült fotókkal köteles dokumentálni.

Összefoglalás

Fontos kiemelni végül a következőket:

• 1)   A Bizottság által elvárt többlet ellenőrzés nem jelenti, hogy termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatást csak engedély birtokában lehetne igényelni. Csupán annyit jelent, hogy a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók vizsgálata során erre a szempontra is figyelmet kell fordítani.
• 2)  Fontos kiemelni, hogy ha az ügyfél tejtermelő tevékenységét engedély nélkül jogosult folytatni, akkor az ellenőrzés során úgy kell tekinteni, hogy tevékenysége nem jelent súlyos kockázatot a víz minőségére.
• 3)  A támogatásból való kizárásra csak kerülhet sor, ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlentámogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, és ez a tevékenység súlyos kockázatot jelent a víz minőségére.

 A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.

^{(Fotó: PublicDomainPictures/Pixabay)}