Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az állatjólétre irányuló uniós fellépések több fontos szempontból is sikeresnek bizonyultak, azonban továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén.
Az Európai Unió a haszonállatok tartása, szállítása és levágása szempontjából a világ legszigorúbb állatjóléti előírásokkal rendelkező térségeinek egyike. A Közös Agrárpolitika (KAP) bizonyos állatjóléti minimumkövetelmények teljesítésétől teszi függővé a gazdaságoknak járó kifizetéseket, a vidékfejlesztési politika pedig magasabb szintű normák alkalmazására ösztönzi a mezőgazdasági termelőket. A 2014–2020-as időszakra 18 tagállam 1,5 milliárd eurót irányzott elő a vidékfejlesztési politika keretében teljesítendő állatjóléti kifizetésekre.
A haszonállatok jólétével kapcsolatos ellenőrzéseknek és az uniós állatjóléti stratégia átfogó végrehajtásának vizsgálata érdekében a számvevők öt tagállamban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában – végeztek helyszíni ellenőrzést. Arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós intézkedések néhány területen sikeresek voltak, de még mindig nem teljesülnek maradéktalanul a minimumkövetelmények. Lenne javítanivaló a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzésekkel való koordináción is, és jobban fel lehetne használni a Közös Agrárpolitikát a magasabb szintű állatjóléti normák előmozdítására.
– Az állatjólét fontos kérdés az uniós polgárok számára – jelentette ki Janusz Wojciechowski, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Az Európai Bizottság proaktív módon törekszik az érdekelt feleket aggasztó kérdések megoldására, de egyelőre széles szakadék tátong az ambiciózus célok és a gyakorlati végrehajtás között.
Az EB iránymutatások és végrehajtási intézkedések révén igyekszik érvényt szerezni a szabályoknak. Egyes fontos területeken sikerrel is járt: ilyen volt különösen a kocák csoportos tartása, valamint a tojótyúkokat mozgásukban túlzottan korlátozó hagyományos ketrecek betiltása. Az EB és a tagállamok iránymutatásokat dolgoztak ki a jogszabályi követelmények megértésének és alkalmazásának javítására, és széles körben terjesztették is azokat. A felkeresett tagállamok általában követték az Európai Bizottság ajánlásait, azonban néha hosszú időre volt szükségük azok végrehajtásához.
A számvevők szerint egyes területeken továbbra is hiányosságok tapasztalhatók, különösen a sertések rutinszerű farokkurtítása, a hosszú távolságra történő szállításra és a szállításra alkalmatlan állatok szállítására vonatkozó szabályok betartása, valamint a vágás során alkalmazott kábítási eljárások terén.
A tagállamok hatósági kontrollrendszerei kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A számvevők helyes gyakorlatokat is találtak ezen a területen, különös tekintettel a hatósági ellenőrzések következetességére, de megállapították azt is, hogy jobban kellene összpontosítani azokra a területekre és vállalkozásokra, amelyek esetében nagyobb a szabálytalanság kockázata. A tagállamok továbbá jobban felhasználhatnák a belső ellenőrzések során és a panaszokból nyert információkat az állatjóléti politika irányításának javítására.
A számvevők szerint a tagállamok általában megfelelő intézkedéseket hoztak az állatjóléttel kapcsolatos kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekre vonatkozóan, ugyanakkor javítani lehetne azoknak a hatósági ellenőrzésekkel való koordinációján. Bizonyos esetekben a kifizető ügynökség által kirótt kölcsönös megfeleltetési bírság nem volt arányos a szabálytalanság súlyosságával.
A számvevők ajánlásokat tesznek az Európai Bizottságnak az állatjóléti politika irányításának javítására. Az ajánlások középpontjában az állatjólét stratégiai kerete, a szabályok eredményesebb betartatása és az ehhez szükséges iránymutatás biztosítása, a kölcsönös megfeleltetési rendszer és az állatjólét közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a vidékfejlesztési politikának az állatjólét szolgálatában történő fokozott felhasználására irányuló intézkedések állnak.
Az „Állatjólét az Európai Unióban: a gyakorlati végrehajtás elmarad az ambiciózus céloktól” című különjelentés elérhető a Számvevőszék honlapján.
