A Magyar Pulykaszövetség a karácsonyi időszakot felkészülve várja és bízik abban, hogy a fogyasztók számára továbbra is értéket jelent a magyar eredet jelentette biztonság és minőség. A pulyka ágazat (is) számos kihívással nézett és néz szembe, mint például az input anyagok jelentős drágulása, a csökkenő fogyasztás, vagy a vágóüzemi kapacitások csökkenése, a koncentráció. Éves összegzés a Magyar Pulykaszövetségtől.
A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat. Évente mintegy 700 000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag termelés szintjén mintegy 500-550 Mrd forint értéket állít elő.
A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból 12,68% volt, mely érték nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27,11%). A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazatok intenzív növekedésének tudható be.
Bár a teljes pulykaágazat nehéz időszakot tud maga mögött, a szövetség elkötelezett abban, hogy felkutassa és megtalálja azon ágazati kitörési pontokat, mellyel a pulykát és minőségi termékeit újra népszerűvé, kedveltté tehetik a fogyasztók körében.
Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei között volt. A 2003-2004-es években Izrael és az Egyesült Államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst 7-7,5 kg/fő éves fogyasztással.
Becslések szerint ez az érték mára megfeleződött, így a fogyasztásunk az EU országok átlagos értékének tekinthető (EU27 3,7 kg/fő/év). A szakmai szervezet úgy látja, hogy a visszaesés összetett hatás eredménye, melyben komoly szerepe volt az elmúlt évek gazdasági következményekkel járó eseményeinek (COVID-19; orosz-ukrán konfliktus, energiaválság, az infláció stb.). Ezen események a prémium termékek (köztük a pulykahús) piacait is megviselték, így a kereslet mértéke is csökkent.
Az ágazati méretcsökkenés több mutatószámot szemlélve is egyértelműen látható. A szövetség taglétszáma a 2021-es 256-os értékről idén tavaszra 198-ra csökkent, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan csökkent (325-ről 269). A BTT adatbázisa alapján jelenleg pulyka tenyésztésre, nevelésre és hizlalásra ma 1275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.
A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmányárai. Ez a 2021-es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot. A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez.
A hazai élőbaromfi felvásárlás hosszú idősoros adatai egyértelműen az ágazat növekedését mutatják, ám a pulyka esetében az ágazat egészére vonatkozó növekedés nem igazolható. Szemléletes adat, hogy míg 2002-ben az összes felvásárolt élő baromfi 27%-átadta a pulyka, addig ez az arány 20 év után közel a felére csökkent.
Mivel az adatok a hazai vágó-feldolgozó üzemek élőállat felvásárlási mennyiségeit mutatják, abban nem szerepel a külföldi élőállat értékesítés. Hazánk élő pulyka előállítása 7-7,5 millió db/év, melyből várhatóan idén 5,5 millió hazai vágóüzemekben kerül feldolgozásra.
A szövetség úgy látja, hogy a pulyka mindig is a prémium minőségű, ugyanakkor még a fogyasztók jelentős hányada számára elérhető árú húsok közé tartozott. Közismerten magas táp- és biológiai értéke magasabb árszintre történő pozicionálást tesz szükségessé, ezért a közelmúltbeli és mostani gazdasági események következtében sok vásárlót veszített.
Az ágazat a problémák orvoslására a növekedés és fejlődés lehetőségeit keresi a termékpálya különböző területeinek szakértőivel, lévén a közös gondolkodásban mindenkinek megvan a maga szerepe, a tenyésztő cégektől a vágó-feldolgozó üzemekig.
A szövetség szerint szükséges megteremteni azt a közös fórumot, ahol a tenyésztő cégek be tudják mutatni a „jövő pulykáját”, a tenyésztési programjaik eredményeit. Ezen eredményekhez kell igazítani a keltetés, keltetői kezeléseket, valamint a termelés (nevelés és hizlalás) technológiai fejlesztéseit, takarmányozási programját.
A szövetség úgy látja, hogy folytatni kell az új, a változó fogyasztási igényekhez alkalmazkodó termékek fejlesztését és le kell követni a globális élelmiszeripar innovációit a vágó-feldolgozó üzemek esetében is. Itt nemcsak a friss húsok, hanem a késztermékek és konyhakész termékek piacán is keresni kell a termékfejlesztés új, innovatív megoldásait és nem utolsó sorban marketingtevékenységgel emelni kell a pulykahús termékek imagét, növelni fogyasztását.
Ezzel valósítható meg egy gazdaságosan és fenntartható módon működő pulykaágazati modell, melyben a hazai ágazati szereplők is (köztük a vágóhidak, keltetők, előnevelők és hizlalók) egyaránt képesek működni.
(Vezérkép: Ralphs_Fotos/Pixabay)
