Nagyvilág

Dunazugi Denevérkutató Program – 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

Pilisi Parkerdő Zrt.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik jelentős eredményét mutatja be a Pilisi Parkerdő Zrt. Környezetvédelmi Világnapra elkészített kiadványa, amelyből a Pilisben és a Visegrádi-hegységben folytatott Dunazugi Denevérkutató Programot ismerhetik meg az érdeklődők.

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

„Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről. Büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kistavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük.” – foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.

A Dunazugi Denevérkutató Programot bemutató kiadvány ezen a linken érhető el.

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Előkerült a honfoglalók kincse, földmunkagépek tettek benne óriási kárt

2026. január 31. 09:10

Minden idők egyik leggazdagabb honfoglalás kori temetője került elő Északkelet-Magyarországon, ám a földmunkagépek hatalmas pusztítást vittek benne véghez.

Erősebb, mint gondolná – ezért nem játék a teafaolaj használata

2026. január 30. 14:10

Egyetlen csepp is elég belőle – vagy épp túl sok. A teafaolaj hatékony, de nem veszélytelen természetes fegyver.

Szántás közben fordult ki a földből egy ismeretlen magyar királyi korona, páratlan kincslelet került elő

2026. január 28. 09:10

Alighanem I. András király kaphatta a bizánci császártól azt a koronát, amelyet egy eke fordított ki a földből, nyolc évszázaddal az eltűnése után.

Ingyenes trükkökkel kivédhető, hogy megfázzanak a szobanövényeink télen

2026. január 23. 09:10

A telet a szobanövények is megsínylik, néhány egyszerű trükkel azonban segíthetünk nekik a hideg évszak átvészelésében.

A urbanizáció talajfaunára gyakorolt hatásairól

2023. február 25. 07:44

Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket - derül ki egy kutatásból.

A napraforgó ultraibolya színe vonzza a beporzókat és segíti a szárazságtűrést

2022. március 3. 04:36

A napraforgók virágainak UV fényben látható képe nemcsak a beporzókat vonzza, de segít szabályozni a vízveszteséget is.

Egy tonna búza termelése során mennyi szén-dioxid keletkezik? És hogyan ellensúlyozható?

2023. október 29. 07:10

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.

A növénygenetikus felfedezte, hogy mi befolyásolja a paradicsom alakját

2023. május 28. 09:06

A paradicsom alakja fontosabb, mint azt sokan gondolnánk. Míg egyes nemesítési módszerek a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, a nagyobb terméshozamra vagy a szárazságtűrésre összpontosítanak, Esther van der Knaap, a Georgiai Egyetem növénygenetikusa a kutatócsoportjával egy lépéssel közelebb került a paradicsom termésének alakját szabályozó fehérjekapcsolatok feltárásához.