-3℃ -4℃
január 7. Attila, Ramóna, Rajmund, Bálint
Nagyvilág

Dunazugi Denevérkutató Program – 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

Pilisi Parkerdő Zrt.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik jelentős eredményét mutatja be a Pilisi Parkerdő Zrt. Környezetvédelmi Világnapra elkészített kiadványa, amelyből a Pilisben és a Visegrádi-hegységben folytatott Dunazugi Denevérkutató Programot ismerhetik meg az érdeklődők.

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

„Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről. Büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kistavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük.” – foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.

A Dunazugi Denevérkutató Programot bemutató kiadvány ezen a linken érhető el.

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Óriási kincs fordult ki a zöldségeskert földjéből, a gazda gáláns jutalomra számíthat

2026. január 7. 09:10

A földtulajdonos nem volt rest lehajolni a csillogó tárgyért, és a fáradozása kifizetődött, bár a régészek azért „megvámolták” a kincset.

A mulcs valóban képes öngyulladásra? A válasz megrázó lesz

2026. január 6. 09:10

Kevesen gondolnák, hogy a házikertekben vagy akár nagyobb üzemekben éppen az ártalmatlan tűnő mulcs az egyik nagy veszélyforrás.

Megtalálták Magyarország legöregebb fáját, nem akármilyen hiedelmek kapcsolódnak hozzá

2025. december 31. 09:10

Emberi léptékkel mérve a fák hihetetlen ideig képesek élni, ha megfelelő körülmények közt növekednek. A legöregebb magyar fa szinte a letelepedésünk idejéből származik.

Borzasztó ok miatt büntették meg a gazdát, milliókat kell fizetnie

2025. december 27. 09:10

Az elővigyázatlanság és a csökönyösség alkalmanként komoly veszélyhelyzeteket teremt, amit egy közelmúltbeli eset is alátámaszt.

Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

2022. augusztus 8. 11:26

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.

Magyar fejlesztés a lítium-alapú akkumulátorok ígéretes alternatívája

2023. november 28. 12:40

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

Az agrár kkv-k hatékonysága csökkent, de a beruházási kedv töretlen

2020. augusztus 15. 07:37

A közleményben Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője kifejtette, a kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a koronavírus-járvány alatt is.

Az Európában elfogyasztott állati fehérje ötöde rovarfehérje lenne pár éven belül

2023. október 12. 09:10

Valószínűleg a legtöbb olvasónk már a gondolattól is hidegrázást kap, hogy egy nap talán valóban rovarokból készült lisztet kell beletennie a kosarába. Hát ha még a címkét is elolvassa, és rájön, hogy katonalégy, házilégy és egy kis lisztkukac van benne, persze, megőrölve. De valóban olyan szörnyű lenne ez, vagy épp ellenkezőleg?