Ma már Magyarországon is divatba jött a töklámpás-faragás: az óvodákban, iskolákban a gyerekek legtöbbször családi programként, a szüleikkel együtt készítik el az olykor vicces, máskor rémisztő töklámpásokat. De vajon tudjuk-e, hogy honnan ered az eredeti Jack O’Lanterns és milyen mítosz kapcsolódik hozzá?
Bár a legtöbben Amerikához kapcsolják a töklámpa-faragás kultuszát, maga, a töklámpás készítés Írországból származik, ahol a történelem hajnalán az emberek még csak nem is tököket, hanem nagyméretű tarlórépákat és burgonyákat faragtak ki, és azok belsejébe tették a gyertyáikat.
A Jack-o’-lantern vagyis töklámpás elnevezés egy ír népmeséből származik, amely egy Stingy Jack nevű emberről szól. A történetet az ír bevándorlók vitték át Amerikába, a sütőtök hazájába, amely nagyon gyorsan meghonosodott és mára komoly kultusszá nőtte ki magát.
„Fösvény Jack” legendája
A történet szerint Fösvény Jack egy nap meghívta az ördögöt, hogy igyon vele egyet. Nevéhez hűen Fösvény Jack nem akart fizetni az italáért, ezért meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa át magát egy pénzérmévé, amivel Jack kifizetheti az italukat.
Miután az ördög ezt megtette, Jack úgy döntött, hogy megtartja a pénzt, de hogy az ördög ne tudjon ezért bosszút állni rajta, a zsebébe teszi az érmét egy ezüstkereszt mellé, ami megakadályozta, hogy az ördög visszaváltozzon az eredeti alakjára.
De aztán hogy-hogy nem, Jack meggondolta magát. Kiszabadította az ördögöt, de azzal a feltétellel, hogy az egy évig nem zaklatja őt, és ha Jack meghal, nem követeli magának a lelkét. Az ördög belement az egyezségbe, ám a következő évben Jack ismét becsapta az ördögöt.
Megkérte ugyanis, hogy másszon fel egy fára, hogy leszedjen egy szép, érett gyümölcsöt, de amíg az ördög felment, Jack belevésett egy kereszt alakú jelet a fa kérgébe odalent, így az ördög, miután leszedte a gyümölcsöt, nem tudott lemászni a fáról.
Jack azt mondta, csak akkor tünteti el a keresztet, ha az ördög megígéri, hogy további 10 évig békén hagyja őt. Az égiek azonban nem adtak Jacknek 10 évet, így nem sokkal később meghalt. Az írek úgy tartják, Isten úgy döntött, egy ilyen hazug, csaló ember nem juthat be a mennyországba, de arra sem méltó, hogy a Földön éljen.
Az ördög viszont fel volt háborodva azon, hogy Jack sokadszorra is átverte őt, ezért amikor a férfi meghalt, megtartotta a szavát, és nem engedte be Jacket a pokolba. Elküldte őt a nagy sötétségbe, mindössze egy égő szénnel világította meg az útját.
Jack az égő széndarabot egy kivájt tarlórépába tette, és a legenda szerint azóta is azzal járja a Földet. Az írek a kísérteties alakot „Jack of the Lantern”, majd egyszerűen „Jack O’Lantern” néven kezdték emlegetni.
A Jack O’Lantern, avagy a töklámpa eredete
Írországban és Skóciában az emberek úgy kezdték el készíteni Jack lámpásának a másolatát, hogy kivájt tarlórépába vagy krumpliba faragtak ijesztő arcokat, és azokat az ablakokba vagy az ajtók közelébe helyezték, hogy elijesszék az éjjel arra kóborló Fösvény Jacket és a többi gonosz vándor-szellemet.
Angliában a mai napig is hatalmas répákat használnak erre a célra, míg Amerikában sütőtököt, amit sokkal könnyebb megmunkálni, ráadásul olyan nagyon sok-féle fajta és méret létezik, hogy az emberek csak győzzenek válogatni az elképesztő választék láttán.
Aki pedig nem szeretné összepiszkítani a kezét, vehet üveg töklámpást, vagy kerámiát, gyertyából készültet vagy éppen fém testűt, festettet és festetlent. A töklámpások imbolygó fénye pedig arra emlékeztetnek minket, nem érdemes úgy élni és úgy viselkedni, mint Fösvény Jack, aki azóta is a sötétben ténfereg.
