Különös története van a Tótkomlós határában fellelt ezüstkincsnek, amelyet régi iratok alapján találtak meg a szemfüles kutatók.
A Kárpát-medence területe már a legutóbbi jégkorszak előtti időkben is lakott volt. Akkor még vadászó-gyűjtögető neandervölgyi emberek éltek itt, de tekinthetünk akár évmilliókra is vissza, hiszen a Rudabánya környékéről előkerült ősi emberszerű Rudapithecus hungaricus (becenevén: Rudi) akkoriban portyázott ezen a vidéken. Az ókortól napjainkig is színes történelem jutott ki a Kárpátok ölelte térségnek, így nem csoda, ha földművelés közben rendszeresen értékes – vagy legalább érdekes – régészeti leletek bukkannak fel.
Ezek közé tartozik az a kincs is, amely a közelmúltban került elő Tótkomlós határában. Nagyjából 640 darab érméről van szó, amelyek közt akadnak Árpád-kori fizetőeszközök (II. István, II. Géza és III. Béla idejéből), de 12–13. századi friesachi dénárok és egy angol penny is. Megtalálása Kerekes Györgynek köszönhető, aki 2016-ban egy 1926-os kiadványban olvasott a kincsről, majd sikerült annak a lehetséges helyét is behatárolnia.
A száz évvel ezelőtti cikk arról szólt, hogy két helyi parasztember 1919-ben, szántás közben több száz érmére bukkant. Felosztották egymás között, ám mindezt rosszul tették, a hatóságok ugyanis rájuk törtek, mert a leletet jelenteniük kellett volna. Kerekes György abban bízott, hogy a Békés vármegyei lelőhelyen akadhatnak még régi pénzek, és valóban jól okoskodott. Mivel a száz évvel ezelőtti szántás során csak az érmékkel teli fazék felső részét érhette el az eke, így a kincs maradványa még a talajban lapult.
Így is volt, és mára a múzeumi szakemberek megállapították, hogy a jórészt ezüstből készült pénzeket az 1240-es években, a tatárjárás idején rejthették el Kopáncs-pusztán. Békésben soha nem találtak ennél gazdagabb leletet. A helyzetet nehezítette, hogy a kincs természetvédelmi területen feküdt, ám a hatóságok segítséget nyújtottak a szakszerű és kíméletes feltáráshoz.
A régészek meglepően gyorsan sikert értek el, már néhány óra leforgása alatt több száz pénzérmét gyűjtöttek össze a fémkeresővel. A leletek a többségükben épen maradtak fenn, és mivel egy észak-déli irányban elnyúló ovális sávban szóródtak szét, valóban arról lehetett szó, hogy az 1919-es művelés során húzta szét őket az eke a talajban. A kincset tartalmazó fazék darabjain kívül cserépbográcsokhoz tartozó töredékek is felszínre kerültek.
(Vezérkép: Pixabay / Képünk csak illusztráció!)
Kopáncs-pusztán egy szép Árpád-kori templom is található:
