Kiderült, nem a „beach body” jelenti a böjt egyetlen előnyét, hanem kifejezetten egészséges is.
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot. A tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk: minden emberé más, a bélrendszerünk különböző szakaszain pedig eltérő az összetétele.
A böjt segíti a sejtmegújulást
Beleink egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk. Akár az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk.
A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle – magyarázza dr. Leiszter Katalin.
A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott.
A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa hozzáteszi: a böjt során bizonyos hormonok – például az éhezésnél felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, tehát elősegítheti a sejtmegújulást.
„Orvosként gyakran találkozunk azzal – nem csak a húsvétot megelőzően –, hogy a páciensek hosszabb-rövidebb ideig tartó böjtbe, diétába kezdenek” – mondja a gasztroenterológus.
Hogyan böjtöljünk?
Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így az autofágia előnyösebben működhet.
Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két, lehetőség szerint nem két egymást követő napon pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyasztunk – ismerteti a szakorvos.
Dr. Leiszter Katalin arra is felhívja a figyelmet, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak tárgyát képezi, mint ahogyan az is, hogy hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta. „Ezek a böjttípusok hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és a gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet” – magyarázza.
A kiegyensúlyozott táplálkozás jelentőségét nem lehet túlbecsülni
Azt is hozzáteszi, hogy a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, illetve számos alapbetegség esetén a böjt megkezdése előtt szükséges a kezelőorvossal konzultálni. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek. Átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.
A gasztroenterológus kiemeli: a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztása, a rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bélmikrobiom összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Az előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
Március a vastagbélszűrés és -prevenció hónapja
A daganatos betegségek bizonyos rizikófaktorai (pl. genetikai tényezők, családi halmozódás) jelenlegi tudásunk szerint nem befolyásolhatók, ugyanakkor a rizikótényezők csökkentése érdekében mi magunk is tevékenyen tehetünk. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, illetve a csökkent folyadékbevitel, hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.
Forrás: Semmelweis Egyetem
