A kihajtási ünnep segít élővé tenni a tradíciókat, és rámutat Magyarország azon kincseire, amelyekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni - mondta a szombati hajdúnánási kihajtási ünnepen az agrárminiszter.
Nagy István hangsúlyozta: a hajdúnánási kihajtási ünnepség 2011 óta hagyománnyá vált, és évről évre egyre sikeresebb. A rendezvény fontos helyet foglal el a térség idegenforgalmi szerepének növelésében és a fiatalok vidéken tartásához is hozzájárulhat – mondta.
A miniszter felidézte, hogy Hajdúnánáson még a két világháború között is ezrével legeltettek jószágokat, a hozzájuk fűződő szokások, rendszabályok pedig igen gazdagok.
A kihajtási ünnep segít élővé tenni a hagyományokat, a régi mesterségek felelevenítését – fogalmazott, hozzáfűzve: ahhoz, hogy „a nemzet múltja velünk maradjon, éltetni kell a hagyományainkat”.
Nagy István szerint a kihajtási ünnepség a gazdálkodási hagyományok mellett a kultúra tovább örökítésében is jelentős szerepet játszik, hiszen a többi között a magyar gasztronómia, a zene, a tánc, a népviseletek, a népszokások bemutatására is jó alkalom.
A miniszter beszédében kiemelte a pásztoremberek becsületét, hangsúlyozva, hogy „ők azok, akik tudják, hogyan kell tisztelni mindazt az értéket, amely a pusztában van”.
Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere elmondta: az önkormányzat a Kendereskertben található gazdaságot eredetileg csak turisztikai attrakciónak szánta, az évek során azonban egyre nagyobb lett az állatállomány, ma már a szaporulatot saját vágóhídjukon dolgozzák fel, a termékeket pedig értékesítik.
A gazdaságból idén nyáron több száz állat, például szürkemarha, magyar tarka tehén és borjú, rackajuh, kecske és bivaly legel a pusztában.
