Különböző országokra szabott egyedi termékekkel lehet leginkább érvényesülni az arab országok tejtermékpiacán. Egy magyar cég tudott is élni a lehetőséggel. Ám ezen államok termelése is erősödik.
Talán kevéssé ismert, hogy az Európai Unióhoz egészen közel van egy majdnem hasonló méretű piac: míg az EU-ban közel 500 millióan, addig a Marokkótól Irakig húzódó arab térségben megközelítőleg 300 millióan élnek. Hogy ez utóbbi kiaknázatlan lehetőségeket is rejt, arra a magyar Kőröstej Kft. érzett rá. Ami persze nem véletlen, hiszen a vállalkozás tulajdonosa az arab származású, de itt tanult és immár magyar állampolgárrá vált Dr. Riad Naboulsi. Az arab országokban pedig a speciális tejtermékekkel lehet hódítani.
Azért azt Kovács Nikoletta, a Kőröstejt birtokló Caravanes Kft. ügyvezető igazgatója – idei Kelet-Magyarországi Agrárfórumon – leszögezte, hogy a piac kellő és alapos ismerete nélkül lehetetlen érvényesülni. Mint mondta, behatóan fel kell térképezni a célországokat, hiszen nem mindenhova lehet ugyanazokat a termékeket vinni. Az Irakhoz hasonlóan szegényebb államokban az olcsó, hűtés nélkül is hosszú eltarthatóságú termékekre van jelentős kereslet – például a konzervsajtra –, míg a Libanonhoz és Szaúd-Arábiához hasonló gazdag országokban a minőségi és a luxus termékek is kelendőek. Partnerországokat pedig leginkább a térség nagy élelmiszerexpóin, mint amilyen például a dubaji GULFOOD, lehet találni.
Ahogy fogalmazott, az arab piacon való megmaradáshoz több, íratlan szabályt is be kell tartani. Kovács Nikoletta szerint például hiába van írásos szerződés, a szóbeli egyezségnek sokkal nagyobb jelentősége van, mint ahogy értékelik a nagyvonalúságot, a reprezentatív megjelenést is. Persze mindemellett marketinget is be kell vetni.
A Kőröstej hajdúböszörményi tejüzemében gyártott kashkaval sajt az egyik legnépszerűbb termék az arab világban – ebből évente mintegy 30 ezer tonnát készítenek, aminek 70 százaléka exportra megy –, de a magyar tájegységek neveit viselő márkák alatt (pl. Róna, Kőrös, Bihar, Buda) is egyedi sajtokat állítanak elő. Utóbbiak érdekessége, hogy ezen nevű termékeket csak külföldön forgalmazzák, és így közvetve az országimázshoz is hozzájárulnak.
– A cég stratégiája, hogy egyedi termékeket gyártsunk, ilyen a parenyica, illetve a fonott sajtok, de nagyon keresettek a krémfehér sajtok is – jegyezte meg Kovács Nikoletta.
A Kőröstej Kft. tíz legfontosabb célpiacából hat arab állam (erősorrendben: Irak, Libanon, Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait). Viszont látva azt, hogy a tejtermékpiacon van keresnivaló, egyes arab országok is belevágtak a termelésbe. Mint az ügyvezető igazgató elárulta, Katar néhány éve 4000 szarvasmarhát vásárolt – többek között Magyarországról is –, és az állomány mára elérte a közel 30 ezer állatot.
Így a tejtermelés és a tejtermék-előállítás is egyre jelentősebb az államban, nem csak saját magukat látják el, hanem az arab világot is. Azaz, a Kőröstejnek a katari cégek is jelentős konkurenciái a térségben. Kovács Nikoletta elárulta, hogy az arabok elkezdték védeni az arab termékeket importvámokkal is, amiket már az ő termékeikre is kiszabtak. Az ügyvezető szerint ezzel együtt is megéri jelen lenni az arab világban…
