A birsalmasajt készítésének egyik kevésbé ismert változatában a kristálycukrot méz helyettesíti. Az eljárás egyszerű, de a megfelelő állag eléréséhez a főzésre és a szárításra is figyelni kell.
A birs természetes pektintartalma segíti a gyümölcspép sűrűsödését, a citromlé pedig a zselésedéshez szükséges savasságot biztosítja. A végeredmény egy szeletelhető, karakteres ízű gyümölcsédesség lehet, amely önmagában és sajtok mellé kínálva is megállja a helyét.
Nem mindegy, milyen birsből készül
Októberben már javában tart a birs szezonja, ilyenkor érdemes a frissen szedett termésből birsalmasajtot készíteni. A feldolgozáshoz teljesen besárgult, kemény húsú, egészséges gyümölcsöt válasszon. A sérült, rothadásnak indult példányokat ne használja fel.
A birs héját finom, molyhos bevonat boríthatja, amelyet mosás előtt tiszta konyharuhával vagy puha kefével célszerű eltávolítani. A gyümölcsöt ezután alaposan meg kell mosni, feldarabolni, a magházat és a sérült részeket pedig ki kell vágni.
A héjat nem feltétlenül szükséges eltávolítani. A gondosan megtisztított, ép héjú birs héjastul is megfőzhető, majd pépesíthető. Ez a feldolgozást is gyorsítja.
Mézzel is elkészíthető, de másként viselkedik
A hagyományos birsalmasajtban a jelentős mennyiségű kristálycukor nemcsak édesít, hanem a megfelelő állag kialakításában és az eltarthatóságban is szerepet játszik. Ha méz kerül a gyümölcspépbe, az eredmény puhább lehet, és a besűrítés is hosszabb ideig tarthat.
A mézes változatnál ezért különösen fontos, hogy ne kizárólag a receptben szereplő főzési időt figyelje. A megfelelő sűrűséget az jelzi, ha a fakanalat végighúzva az edény alján jól látható nyom marad, amelyet a massza már csak lassan tölt ki.
A citromlé hozzáadása sem pusztán ízesítési kérdés. A birs természetes pektinje savas közegben, megfelelő koncentráció mellett segíti a zselés állag kialakulását.
Így készül a mézes birsalmasajt
Körülbelül 30 kisebb darab elkészítéséhez 1,5 kilogramm birsre, 250 milliliter folyékony mézre, két citrom levére és fél teáskanál őrölt fahéjra lesz szükség. Ez kiinduló receptarány: a ténylegesen szükséges sűrítési időt a gyümölcs víztartalma és a hozzáadott méz is befolyásolja.
Az előkészített birset tegye egy nagyobb edénybe, öntsön rá annyi vizet, amennyi ellepi, majd közepes lángon főzze puhára. Ez általában 30–40 percet vesz igénybe, de a darabok méretétől is függ.
A megpuhult gyümölcsöt szűrje le, a főzőlevet pedig tegye félre. A birsből botmixerrel vagy passzírozóval készítsen egynemű pépet. Keverje hozzá a mézet, a frissen facsart citromlevet és a fahéjat, majd tegye vissza a tűzhelyre.
A masszát alacsony hőfokon, gyakori keverés mellett sűrítse. A félórás utófőzés nem minden esetben elegendő, ezért addig folytassa, amíg a pép már határozottan megtartja a formáját. A sűrű gyümölcsmassza könnyen leéghet, forrás közben pedig forró cseppeket vethet ki, ezért vastag aljú edényt és hosszú nyelű fakanalat érdemes használni.
A szárításnál dől el, szeletelhető lesz-e
Az elkészült, sűrű pépet sütőpapírral bélelt, peremes tepsibe vagy lapos formába kell simítani. Érdemes egyenletes, viszonylag vékony rétegben elteríteni, mert a vastagabb massza belsejéből nehezebben távozik a nedvesség.
A hagyományos módszer szerint a birsalmasajt több napig szárad szobahőmérsékleten. A folyamat azonban függ a helyiség hőmérsékletétől, páratartalmától és a réteg vastagságától, így a három-négy nap nem tekinthető minden körülmények között elegendőnek.
A szárítás alacsony hőmérsékletű sütőben is elvégezhető, de a pontos idő itt is az állagtól függ. A cél, hogy a massza felülete már ne legyen nedves, a kihűlt birsalmasajt pedig könnyen leváljon a sütőpapírról és szeletelhető legyen. Ha az egyik oldala még ragacsos, óvatosan megfordítva tovább szárítható.
Hogyan tárolja, hogy ne penészedjen meg?
A mézzel készült birsalmasajtot nem célszerű a hagyományos, nagy cukortartalmú változattal azonos eltarthatóságúnak tekinteni. A méz mennyisége, a visszamaradó nedvesség és a szárítás körülményei egyaránt befolyásolják a tárolhatóságot.
A kihűlt, megszikkadt édességet kisebb darabokra vágva, jól becsomagolva, zárt dobozban, hűtőszekrényben ajánlott tartani. Hosszabb tároláshoz a fagyasztás is megfelelő megoldás lehet. Penészesedés esetén az érintett terméket ki kell dobni.
A birsalmasajt önmagában is fogyasztható, de különösen jól illik érlelt, karakteres ízű sajtokhoz. A főzéskor félretett, leszűrt gyümölcslé pedig további feldolgozásra is felhasználható, így a birs értékes részeiből kevesebb vész kárba.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek: Pexels.
