Nem tudom, mikor vált az év végi, év eleji időtöltés szerves részévé a fürdőzés, de az biztos, hogy manapság már közel sem egyedül üldögélünk a termálmedencékben. Minderre a keresletre a fürdők nyitvatartási ideje és programkínálata is reagált, mutatjuk is, hogyan.
Mielőtt azonban ezt megtennénk, nézzük meg, hogy mindehhez milyen út vezetett el. Pihenjünk meg egy kicsit, és gondolatban – legalább – merüljünk el a kellemesen meleg gyógyvizekben.
Az első és leghíresebb „vízgyógyász” Hippokratész, aki elsőként írt a víz különböző hőmérsékleteinek hatásáról. Feljegyzéseiben egyébként nemcsak a fürdők jótékony hatásait emelte ki, hanem a csecsemők mosdatásának fontosságát is hangsúlyozta.
Hippokratész összefoglalta azt, amit mi már jól tudunk: „a természet gyógyítja a betegségeket.” Szintén ő volt az, aki a gerincgörbületek kezeléséről is írt (amit később Celsus tornával tett hatékonyabbá).
De nem ő volt az egyetlen, aki a víz jótékony hatásait felfedezte! Aszklepiadész, a Kr.e. 124 körül született orvos szintén jelentős szerepet játszott a vízgyógyászat történetében. Ő más elméleteket állított fel a betegségek okairól, de a víz egészségmegőrző és gyógyító hatásában Hippokratésszel egyetértett. A görögök gazdag fürdőkultúrája nem merült feledésbe: a rómaiak, a bizánciak és később a törökök is átvették és továbbfejlesztették ezt a hagyományt.
Fedett folyosó kötötte össze a királyi várat a Rác fürdővel
Pannónia területén, ahol a rómaiak építették ki fürdőiket, azok valóságos közösségi központokká váltak. Aquincum, a római fürdőváros nemcsak a fürdőzés, hanem a társasági élet színhelye is volt, ahol az ásatások során több fürdő romjait is felfedezték.
A kereszténység térhódítása után a gyógyforrások megmaradtak, egyes helyeken kórházak és kolostorok is épültek köréjük. A Rudas fürdő például a leprások gyógyhelyévé vált. A fürdők igazi hírnévre azonban csak később tettek szert, többek között Mátyás király idején, amikor fedett folyosó kötötte össze a Rác fürdőt a királyi várral.
Építettek is
A török fürdők alapvető szabálya, amely sok helyen még ma is érvényes, hogy a nők és férfiak nem tartózkodhattak egyszerre az épületben. Ha azt gondoljuk, hogy csak napjainkban szükséges engedélyek ahhoz, hogy egy ilyen létesítményt létrehozzunk, akkor erősen tévedünk: fürdő alapításához akkoriban ugyanis a szultán beleegyezésére is szükség volt.
Rendkívül impozáns, mai szemmel nézve is korszerű építmények voltak, amelyek helyt adtak a két típusnak: az ilidzsének, azaz a termálfürdőnek és a hamamnak, azaz a gőzfürdőnek. Az, hogy melyik típusú fürdőről van szó, a környezeti adottságoktól függött.
Ha a közelben termálvizű forrás állt rendelkezésre, akkor általában ikermálfürdőt alakítottak ki. Ilyen esetben a fal- és padlófűtéshez használt víz nemcsak a fürdő fűtésére szolgált, hanem a kör alakú vagy szabályos sokszögű forró helyiségbe medencét is építettek. Amennyiben nem volt elérhető termálvíz, a fürdőket kazánnal fűtötték, és a keletkező forró levegőt keringették a rendszerben, falikutak és mosdómedencék voltak benne.
Az országban jelenleg öt olyan termálfürdő van, amely az egykori fürdők utódjának tekinthető: Király, Rudas, Veli Bej fürdő, Rác fürdő és az egri gyógyfürdő. Mindemellett pedig számos újkori fürdő van, amely formai emlékeivel, kupoláival, medencéinek elhelyezésével tiszteleg az elődöknek, ilyen például a debreceni Aquaticum is.
A gyógyvizek és a csodás gyógyulások története kezdetektől kéz a kézben jár.
Tusnádfürdő keletkezése is ilyen csodás gyógyulásokhoz köthető. Egy pásztorfiú, aki eltévedt marháit kereste, tapasztalta, hogy eközben a mocsaras ingovány vize csodálatos módon meggyógyította őt.
Pöstyén városában a gyógyvíz már a középkorban népszerű volt. A helyi legendák szerint, aki a pöstyéni forrásokban megmártózott, megszabadulhatott mankójától.
Hévíz legendája szerint a Szent Szűz imádságára forrás fakadt, amely meggyógyította egy csenevész gyermek betegségét. A gyógyító víz csodáját már Bél Mátyás is megemlítette, és Szláby Ferenc 1769-ben tudományos elemzést is végzett a forrástóról.
Van amelyik termál, van, ami gyógy, de mindkettő remek
A magyar jogszabályok szerint termálvíznek kizárólag a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű felszín alatti vizek számítanak. Az országban található hévízes kutak száma e szigorú definíció mellett is meghaladja a 20-at.
A gyógyvíz olyan ásványvíz, amely tudományosan bizonyítottan kedvező hatással van az egészségre. A gyógyvizek kémiai és biológiai összetételük révén segítenek különböző betegségek kezelésében, különösen mozgásszervi, nőgyógyászati megbetegedések, meddőség, sport- és egyéb sérülések utókezelése, valamint idült bőrbetegségek esetén.
A két ünnep között relaxálni, de bulizni is tudunk majd
A Termál Online ebben az évben is összegyűjtötte a hazai fürdők nyitvatartását és azt, hogy hol, mivel készülnek az Óév búcsúztatására. Ezekből szemezgetünk:
A fővárosi Aquaworldben 20 órától 2:30-ig tart a rendezvény, ahol ABBA-show, tűzijáték, éjszakai menü és pezsgő várja a látogatókat.
A vidéki települések fürdői közül jó pár helyen szintén gazdag a programkínálat. Ceglédi Gyógyfürdő, Hajdúszoboszló Aqua-Palace Élményfürdő, Leányfalui Termálfürdő, Makói Hagymatikum fürdő, hogy csak néhányat soroljunk; ez utóbbiban például a „Karibi Szilveszterrel” búcsúztatják a 2024-es esztendőt.
A fürdők ünnepi, év végi nyitva tartásáról a következő felületen tud tájékozódni:
