Nagymamám minden családi összejövetelre sütött egy adag lekváros linzert.
Nem keveset, sokat, nagyon sokat, így amikor már azt hittük, hogy elfogyott az összes, akkor még mosolyogva elővett egy újabb tálcányi adagot a titkos polcról. Imádtuk persze, naná, hogy imádtuk, akkoriban ez volt AZ aprósütemény.
Ma már sok modernebb keksz félét is szoktam sütni, de azért időről időre előkerül ez a régi kedvenc is. Van, hogy csak így, porcukorral megszórva, és van, hogy úgy készítem, hogy sütés előtt még egy kis tojásfehérjével is lekenem, és porcukorral kevert darált diót is szórok rá – mondanom sem kell, az is nagyon finom!
Hozzávalók:
- 30 dkg búzaliszt
- 20 dkg hideg vaj
- 10 dkg porcukor
- 1 tojássárgája
- Töltelék: baracklekvár
A vajat felkockázzuk, a lisztet és a porcukrot összekeverjük. A vajat a lisztes keverékhez adjuk, és kézzel elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a tojássárgáját és omlós tésztát gyúrunk belőle. Gombócot formázunk belőle, és folpackba csomagolva hűtőbe tesszük legalább 30 percre.
Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és sütőpapírral bélelünk ki két tepsit. A hűtőből elővett tésztát lisztezett gyúródeszkán 3-5 mm vékonyra nyújtjuk, és párosával mintákat szúrunk ki belőle. Minden második darab közepére egy lyukat is szúrunk – az lesz a teteje.
8-12 perc alatt aranybarnára sütjük, majd hagyjuk kihűlni. Ha teljesen kihűlt, egy teli és egy lyukas darab közé kevés lekvárt kanalazunk, és óvatosan összeragasztjuk őket.
