Egyre több a komposztálót építő ember. A hazai önkormányzatok ingyenes komposztálókeretekkel igyekeznek rávilágítani arra, miért is jó ebbe belevágni. De mi a helyzet a közösségi komposztálással? Miért fontos, hogy ez is minél szélesebb körben elterjedjen?
A közösségi komposztálás legfontosabb előnye, hogy csökkenti a kommunális hulladék mennyiségét, ami hazánkban egyébként – az Európai Unióhoz képest – viszonylag alacsony. Az EU átlagos lakossági hulladéktermelése 2016-ban körülbelül 480 kg/fő, míg itthon ez az érték 379 kg/fő volt.
Sosem késő tanulni
A hazai utcákon, parkokban nem véletlen, hogy egyre több kommunális komposztáló tűnik fel, amelyeken feliratok segítenek eligazodni a környéken élőknek. Így aki soha életében nem foglalkozott ezzel a témával, vagy esetleg nincs is kertje, megtudhatja, hová dobhatja (a szemetes helyett) a tojáshéjat, a kávézaccot, a háztartásban keletkező zöldségekből és gyümölcsökből származó hulladékot és a többi, komposztálásra alkalmas „hulladékot”.
Példát mutatni a gyerekeknek
A közösségi komposztálás a hulladékcsökkentés mellett remek közösségformáló tevékenység is. Az emberek beszélgethetnek egymással, megismerkedhetnek a szűkebb környezetükben élőkkel és megtaníthatják a gyerekeknek, miért fontos a komposztálás a környezetünk szempontjából.
A komposztálás körforgásáról sok helyütt részletes ábrák és leírások is ki vannak téve oktatótábla gyanánt, főként kisebb-nagyobb gyerekek számára. A tapasztalatok szerint ez a korosztály szívesen vesz részt mind a szelektív szemétgyűjtésben, mind pedig a komposztálásban.
Nem baj, ha idejekorán megtanulják, miért nem jó a szemétégetés, és miért teszik tönkre a Földet az egyre növekvő szeméthegyek – ha nem teszünk mindannyian ez ellen. Az ökológiai lábnyom fogalmáról sem baj, ha hallanak, de az a legjobb, ha maguk is kipróbálhatják, miként tudnak részt venni ennek csökkentésében.
A városi komposztálás világszerte nő
Korábban nem volt „divat” a nagyvárosokban a komposztálás, vidéken pedig nem volt annyira égető szükség rá, hiszen nem keletkezett olyan horribilis mennyiségű szemét. Az utóbbi években azonban egyre több kisebb-nagyobb városban indultak el komposztálási programok, nem csak hazánkban, de a nagyvilágban is.
Tokióban például lakókörzetenként gyűjtik az emberek a szerves hulladékot, hogy azt komposztálják és a város zöldterületei azt mihamarabb tápanyagként megkapják. Elmondható, hogy ez a fajta komposztálás egy jól bevált, jól működő program a japán fővárosban. Így sokkal kevesebb a kommunális szemét és sokkal több a komposzt, ami a város parkjaiban felhasználható.
Magyarországon egyre több társasház, lakópark és panel mellett állítanak fel komposztálókereteket
Mindezt azzal a céllal teszik, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezettudatos életmódra. Sokszor az ilyen lakóközösségeknek saját kiskertjük is van, amelyben még könnyebben fel tudják használni a maguk által termelt komposztot.
A komposztálási folyamat nem bonyolult, és a kihelyezett táblák segítségével mindenki könnyen meg tudja tanulni, mi való a komposztba és mi nem, milyen sűrűn kell felkeverni, mitől gyorsulnak fel a bomlási folyamatok és mi az, ami árt a komposztálásnak.
