Talán a szappan révén jut eszünkbe legelőször a szaponin, de ismerős szokott lenni a mosódió kapcsán is, és sok növény miatt említhetjük a hétköznapi használatnál a szaponint.
A szaponin egy olyan természetben előforduló anyag, mely a növénynek az élősködők elleni védelemhez szükséges anyagként, fitokemikáliaként ismert. A szaponinoknak a szappanhoz hasonló tulajdonságai vannak, elnevezése is a latin „sapo” szóból származik. Vízzel elkeverve habot képeznek.
Nézzünk kicsit mélyebbre, kémiai oldalon!
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a növényi szaponinek működését, érdemes kicsit mélyebbre tekinteni a kémiai oldalon.
A szaponinek glikozidok, melyek vízzel rázva elkeverve habot képeznek. Mivel felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét. A glikozidok aglikonját nevezzük szaponinnek. Sok szénatomos gyűrűs vegyületek, melyek lehetnek triterpénvázas, 30 szénatomos kondenzált gyűrűs vegyületek, mint például az oleanolsav, vagy a 27 szénatomos, szterinvázas, oxigént és/vagy nitrogént is tartalmazó szteroidok, mint a digitogenin.
Orvosi értelemben is van hasznuk!
A legtöbb szaponin hemolizáló hatású, vagyis a vörösvértestek festékanyagait a plazmába áramoltatják, ha nagyon egyszerűen akarnánk megfogalmazni a hatást. A habzóképesség és a hemolizáló hatás viszont nem függ össze, mert vannak habzó és alig hemolizáló szaponinok és pont fordítva is léteznek szaponinok.
A legtöbb szaponin viszont ingerli a nyálkahártyát, tüsszentést váltanak ki vagy köhögési rohamot okoznak. Pont emiatt ismertek a köptető hatásuk miatt a legegyszerűbb kertben is előforduló növények, mint a fátyolvirág, az orvosi kankalin, a szappanfű.
Egyes szaponinok viszont vizelethajtó hatásúak, mint például a tövises iglicénél, de a nyírfakéreg glikozidjait is ide sorolhatjuk, mint az egyik legismertebb vízhajtó tea alkotóelem.
Humángyógyászati és némely állatgyógyászati oldalon gyulladáscsökkentő hatásairól is lehet tapasztalatokról olvasni: ilyen az édesgyökér gyökerének hatóanyaga, a bokrétafa (vadgesztenye) magvai, melyek egyébként alternatív mosódió helyettesítők lehetnek, de a körömvirág virága is idesorolható.
Házi biokészítmények és növényi levek alkotói lehetnek
Mivel a szaponinok fokozzák egyes hatóanyagok oldékonyságát a vízben, vagy szeszben, fokozzák felszívódásukat is. Ilyenkor ezt használhatjuk ki növényi levek készítésekor, hiszen tapadásközvetítő vagy oldószer hatásukat kihasználva akár illóolajokkal is dolgozhatunk természetes módon.
Gyógyszerek esetében is ezt használják ki, amikor a gyűszűvirág hatóanyagát keverik növényi szaponinokkal, ezzel fokozva a szervezetben való felszívódásukat. Emellett a kalciumionok is nagyobb arányban jutnak be a véráramba, ami szintén fontos tényező lehet a gyógynövényes kezeléseknél a természetgyógyászat világában.
De mi a helyzet a növényvédelem más területein?
A fitoekdizonok például olyan szteroidok, melyek egyes gyógynövényekből kivonhatók, mint a szegfűfélék, őszirózsafélék, és a rovaroknál a vedlési hormonok szerepét töltik be, ha a rovarok szervezetébe jutnak. Gyakran anabolizáló hatásúak is, ami által adaptogének. (Adaptogén: pszichés vagy fizikai stresszel szembeni ellenálló képességet fokozó hatású.)
A legismertebb szaponinos növény: a mosódió
A mosódió a szappanfafélék családjába tartozó, trópusi-szubtrópusi területeken élő fa (Sapindus mukorossi) termése, mely növény főleg Indonéziában és Dél-Indiában őshonos. Akár 18 méter magasra is megnő, és a teljesen kifejlődött növény akár 90 évig is hozhatja a terméseit. A teljes kifejlődés nagyjából 9-10 évet vesz igénybe a mosódió növénye esetében.
Hogy mennyire környezetbarát vagy sem, azt talán mindenkinek saját hitére bízom, hiszen egy nem endemikus növényről beszélünk, mely sok ezer kilométert utazik a célig, mire lecsomagolva (sokszor nejlonban) a boltok polcaira kerül. A termesztéséről is lehetne beszélni, hogy vajon mennyire környezetbarát. De alapvetően egy jól komposztálódó alapanyagról van szó, mely a mosószerek között talán a legkörnyezetkímélőbb alternatíva lehetne.
