Hatalmas hótömeg hullott Magyarországra az utóbbi hetekben, és sokan talán késztetést éreznek arra, hogy a téli csapadékot hasznosítsák.
Másfél-két évtizede nem volt ilyen nagy telünk, a januárban lehullott téli csapadék váratlanul érte Magyarországot. A vastag hótakaró védi az őszi vetést a jelentős, akár -20 Celsius-fok alatti fagyoktól, és némileg feltölti a talajokat nedvességgel, a mezőgazdaság szempontjából tehát sajnálatosnak mondható, hogy a meteorológia az előttünk álló hetekre már nem jósol jelentős és kiterjedt havazást.
Működni látszik tehát a népi jóslat, miszerint Pál napján (január 25.) pálfordulat következik be az időjárásban, vagyis jelen esetben enyhülés várható. Az olvadó hó jelentős része a talajba szivárog, kisebbik hányada elpárolog. Vajon érdemes felfogni a téli csapadékot, és az állatok itatására, esetleg emberi fogyasztásra felhasználni? A válasz csalódást keltő lesz.
Vízkezeléssel foglalkozó szakemberek szerint a hóevés vagy a belőle készült folyadék megivása valójában dehidratálja az emberi szervezetet, vagyis éppen a kívánatossal ellentétes hatást érhetünk el vele. A testünk ugyanis a hideg anyag felmelegítésére jelentős mennyiségű energiát használ fel, ezáltal pedig több folyadékot veszítünk, mint amennyit a bevitellel nyerünk.
Előfordulhat az is, hogy a hó mérgező vegyületeket, káros szennyeződéseket tartalmaz. Lehetnek benne baktériumok, vírusok, élősködők is, ha tehát jelentős mennyiség hullik a jószágok itatójába, akkor azt célszerű eltávolítani, hiszen megbetegedést, fertőzést is okozhat. Ha a szabadban hóval akarjuk csillapítani a szomjunkat, az lejjebb viheti a testhőmérsékletünket, azaz hipotermiát, kihűlést okozhat azzal, hogy a test maghőmérséklete 35 Celsius-fok alá süllyed.
Forralással a hó ihatóvá válhat, de csak abban az esetben, ha a fent említett mérgező anyagok, szennyeződések nincsenek benne. Ennek megállapítása viszont „házi” körülmények közt lehetetlen. Legfeljebb megkóstolni érdemes tehát a frissen hullott havat, ha pedig vészhelyzetbe kerültünk a szabadban, akkor elsősorban a természetes vízfolyásokból (patakokból, forrásokból) próbáljuk oltani a szomjunkat.
Riasztó dolgok lehetnek a frissen esett hóban:
