Az elmúlt időszakban csodás zivatarrendszereknek lehettünk szem- és fültanúi. Az óriási erők „harcában” pedig a feszültség újra és újra kisül: fákra, házakra, járművekre, de a nagytestű állatok és az ember is veszélyeztetett lehet, ha rossz helyen van rossz időben.
Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 fő közé tehető azoknak a száma, akiket közvetlenül vagy közvetve villámcsapás ér. Országos átlagban pedig két és félszer csap le a villám egy négyzetkilométeren, leginkább május és augusztus között, leggyakrabban éppen júniusban. Ez összesen évi 150-200 ezer villámcsapást jelent, csak Magyarországon!
Mihez kezdjünk a szántóföldön, ha elkap a zivatar?
A kockázat elővigyázatossággal gyakorlatilag minimalizálható. Az első és legfontosabb, hogy nézzük meg az időjárás-jelentést, mielőtt elindulunk a terepre dolgozni. Munka közben is figyeljünk oda az intő jelekre: a tornyosuló felhők (cumulonimbusok), a szél feltámadása, a távolban feltűnő szakadó eső előre jelezheti, hogy ideje abbahagyni a munkát.
A traktor biztonságosabb, mint a fa
Ha mégis elkapja az embert a zivatar, ösztönösen a védett helyeket keresi, azonban kivételesen ezeket inkább kerülni érdemes. Ne álljunk fák alá, (fém)oszlopok közelébe, fémkerítés mellé, mert ezek bevonzhatják a villámokat. Sőt, legalább tízméteres távolságot érdemes tartani, hogy az elektromosság ne „ugorjon” át.
A legbiztonságosabb ilyenkor a traktor fülkéjében maradni, amely villámcsapás esetén Faraday-kalitkaként működik, és megvédi a benne ülőt.
Ha a traktor sincs a közelben, legalább guggoljon le. Keressen egy üreget, próbáljon meg fél lábon vagy a lábfejeit összeérintve állni. Ugyanis ha a villám a földbe csapódik, 30 méter átmérőjű körben szétterjed az áram. Ha ilyenkor két lábbal áll a földön, feszültségkülönbség alakulhat ki közöttük, ami súlyos következményekkel járhat.
A villámcsapás hatása
Villámcsapáskor akár 100 millió volt és több 10 000 amper is hathat a szerencsétlenül járt emberre. Ez égési sérülést, szívritmuszavart, egyes esetekben halált is okozhat. A villámcsapást nem lehet félvállról venni: ha nincsenek tünetek, akkor is 24 órás kórházi megfigyelésre van szükség.
Fotó: Pixabay
