Bár megdöbbentőnek tűnhet a cím, sok embert ingerel, ha a szomszédja telekhatárán elültetett fája hozzá szemetel – azaz az ő telkét teríti be, olykor nagy mennyiségű falevéllel. Mert lehet, hogy ő rendezetten tartaná a kertjét, ám a szomszéd fái miatt ez extramunkát igényel.
Hiszik vagy sem, a lehulló falevelek, az átlógó ágak és a telekhatárra ültetett fák gyakran vezetnek komoly vitákhoz a szomszédok között, amelyek, ha nem oldódnak meg hamar, egész durván elmérgesedhet az egyébként jószomszédi viszony.
Ezek a viták akár a bíróságig is elérhetnek, hiszen ma már mindenért fel lehet jelenteni a másikat, pláne, ha alapos gyanú áll fenn, hogy valóban a mi sérelmünkre követett el valamit, amit bizonyítani is tudunk.
A lombok eltakarítása idő- és energiaigényes, nem beszélve az elszállíttatásukról, vagy még ha kommunális szemétként kezeljük is, akkor is pénzbe kerül a zöldhulladékos zsák, a gereblye – de legfőképpen a ráfordított munka. Nagy kérdés persze, hogy a vita tárgyát képező fa telekhatáron belül vagy kívül van-e.
A bíróságok nem kedvelik a faleveles perpatvarokat
A bíróságok általában elutasítják az áthulló lombozat miatti kártérítési igényeket, mivel a lehulló levelek szezonális jellegűek, és az eltakarításuk nem igényel számottevő időt vagy pénzt. Másképp állnak azonban az ügyhöz, ha a szóban forgó fák telekhatáron túl, szabálytalanul lettek elültetve, vagy ha a lombeltakarítás meghaladja a szomszédtól elvárt munkát (mert pl. rokkantnyugdíjas vagy keveset van otthon).
Kivételes helyzetek
Ha azonban a szomszéd fái nem az előírt távolságban lettek elültetve (a kerítéstől/telekhatártól mérve) és emiatt jelentős többletköltség merül fel például az ereszcsatornák vagy teraszok tisztításakor, a károsult szomszéd ügyvédhez fordulhat és kompenzációt – ún. lombjáradékot – igényelhet. A kártérítés általában nem teljes körű, hanem a felmerült költségekre – az említett példára felfűzve, a csatorna és terasz takarítására fókuszál.
A nyírfák levelei miatt álltak bíróság elé
Egy baden-württembergi jogi esetben az érintett telektulajdonos három teljesen egészséges, 18 méteres nyírfát akart kivágatni szomszédjával, mivel azok ősszel túlságosan sok levelet hullattak át az ő telkére, amit a kertje védelmében össze kellett szednie.
A bíróság azonban megvizsgálta a telekhatárokat és a fák ültetési helyét, és megállapította, hogy a nyírfák megfeleltek a telekhatárokhoz igazított faültetési előírásoknak, így a szomszédnak végül a döntés értelmében nem kellett kivágnia a nyírfáit, és kártérítést sem kellett fizetnie.
Mit mondanak erről a magyar törvények?
A 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szól:
- (2) A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
- (3) Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
- 5. § Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
