Egy kutatócsoport feltárta, hogy a száj mikrobiomja hogyan változik különböző megélhetési stratégiák szerint – a nomád vadászó-gyűjtögetőktől a földműveseken át az iparosodott csoportokig. Azt is megállapította, hogy az életmód, valamint akár a dohányzás is módosíthatja a mikrobiomot.
Az egészséges szájüregi mikrobiom – a szájban élő mikroorganizmusok közössége – fontos szerepet játszik a táplálék emésztésében, az immunrendszer támogatásában és a kórokozók elleni védelemben. Az egészségtelen szájüregi mikrobiom viszont számos betegséggel hozható összefüggésbe.
A szájüregi mikrobiomot kevéssé tanulmányozták, és a legtöbb tanulmányt nyugati populációkban végezték. Pedig a mikrobiomok világszerte különböznek. Azzal, hogy globális összefüggésben tanulmányozzák, hogyan változik a szájüregi mikrobiom diverzitása és összetétele az életmóddal, többet tudhatunk meg arról, hogy a szájüregi mikrobiom hogyan befolyásolja az emberi egészséget.
A kutatók 63, különféle étkezési szokásokat képviselő nepáli személyen azt vizsgálták, hogy a főbb életmódbeli tényezők, mint például a megélhetés formája – hogyan szerzi meg egy személy az élethez szükséges dolgokat, mint például az élelmet és a menedéket –, valamint a specifikusabb tényezők és viselkedésmódok, mint például a dohányzás, hogyan járulhatnak hozzá a mikrobiomok különbözőségeihez az egyes populációkban.
Azt már eddig is tudták, hogy vannak különbségek a mikrobiomban az erősen iparosodott, nyugati társadalmakban élő és a nomád vadászó-gyűjtögetők között. De ezek között még az életmódok széles skálája van, és az összefüggések megértését eddig a csoportok földrajzi helyzete homályosította el. Nehéz megállapításokat tenni ugyanis az életmódok hatásáról, ha különböző országokban élő embereket hasonlítunk össze. Például mert eltérő az éghajlat, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés és a betegségeknek való kitettség.
A kutatás alanyai nepáliak, de gyökeresen különböző életet élnek
A tanulmányban egy országból, Nepálból származó, különböző életmódot folytató egyének szájüregi mikrobiomját vizsgálták. Ezek között voltak vadászok és gyűjtögetők, akik nem élnek egész évben egy helyen; önellátó gazdálkodók, akik nemrég telepedtek le és az elmúlt 50 évben kezdtek el gazdálkodni; több évszázada gazdálkodók; ipari területen dolgozók, akik Nepálból származtak, és az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokba költöztek. Valamint összehasonlításképpen az Egyesült Államok ugyanazon területén született ipari munkásokat is bevettek a vizsgálatba.
Emellett számos kérdést tettek fel az életmóddal kapcsolatban, beleértve az étrendet, az oktatást, az orvosi gyakorlatot és más viselkedésformákat.
Az életmód van a legnagyobb hatással a szájmikrobiomra
A kutatók meghatározták az egyes személyek szájüregi mikrobiomjában lévő baktériumfajokat. Azt találták, hogy ezek összetétele követte a megélhetési stratégiákat. Néhány specifikus faj jobban kiemelkedett a gyűjtögetőknél és egy faj jobban kiemelkedett az ipari területen dolgozóknál. Ez arra utal, hogy az életmód valóban hatással van a szájüregi mikrobiomra. Ezenkívül több mikrobafaj jelenléte összefüggött bizonyos életmódbeli tényezőkkel, köztük a dohányzással, az egyén étrendjére jellemző gabonafajjal – árpa és kukorica; rizs és búza – és például egy nepáli, csalánszerű növény fogyasztásával is.
Bármikor, amikor váltunk – legyen szó étrendről, helyről vagy kultúráról –, a mikrobiom is megváltozhat. Fontos megérteni, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan következnek be ezek a változások. Annak további vizsgálata, hogy a szájüregi mikrobiomok hogyan változnak világszerte, segíteni fog abban, hogy jobban megértsük, pontosan mi alakítja a mikrobiomot, és ez hogyan befolyásolja az emberi egészséget.
Fotó: Pixabay
