Valamiért sok ember azt gondolja, hogy a komposzt nem más, mint szerves anyagokból álló szemét, amibe kis túlzással mindent bele lehet dobni. A „házi trágya” előállítása nagyon is üdvözítő, de egyáltalán nem mindegy, mit dobunk a komposztkupacba.
Hiszi vagy sem, legalább 100-féle olyan anyag van a világon, amely a komposztkupacba dobható, de emellett számos olyan szerves anyag is van, amely több gondot okoz, mint hasznot, ezért jobb elkerülni a komposztba keverését. Lássuk, melyek ezek!
1. Gyomok
Sokan a kert kigyomlálása után a száraz növényeket a komposztkupacba dobják, mondván, majd elrothad, és akkor legalább hasznossá válik. De ha ezeket a komposztjába keveri, akkor később, amikor ezt szétteríti a kertjében, ezek a gyomok újra elszaporodnak.
2. Beteg/fertőzött növények
A lisztharmat, a fekete foltosság, a palántadőlés, a rozsda, a verticilliumos hervadás, a mozaikvírus és más növényi kórokozók túlélhetik a komposztálási folyamatot, és a következő szezonban új növényeket fertőzhetnek meg. A gyomnövényekhez hasonlóan a komposztban lévő beteg növényeknek is igen magas hőmérsékletre van szükségük ahhoz, hogy a bennük lévő baktériumok, gombák, vírusok és paraziták elpusztuljanak.
3. Kezelt fűnyesedék
A természetes, kezeletlen fűnyesedék nagyszerű adalékanyag lehet a kupacban, amely nitrogént (ha friss) vagy szenet (ha száraz) szolgáltat. Soha ne adjon azonban fűnyesedéket a komposzthoz, ha azt peszticidekkel, gyomirtókkal vagy más vegyszerekkel kezelték. Az ilyen fű akadályozza a komposztálódási folyamatot, mivel károsítja a halomban lévő mikrobákat, sőt, toxinokat juttathat az élelmiszeráramba, amikor a kész komposztot később konyhakerti növényeken használja fel.
4. Fényes papírok
Nem árt, ha tudja: a fényes felületű magazinokat, katalógusokat, reklámleveleket, újságpapírt, szórólapokat, élelmiszer-csomagolásokat és névjegykártyákat nem szabad a komposztba dobni. Ezek az anyagok speciális bevonattal vannak bekenve, hogy sima, fényes felületűvé váljanak. A bevonat általában ásványi agyagból készül, de tartalmazhat olyan szintetikus adalékanyagokat is, mint a polietilén.
5. Macska- és kutyaürülék
A növényevő állatok – mint a csirkék, nyulak, tehenek és hörcsögök – trágyája kiváló nitrogénforrás, és tökéletesen alkalmas a trágyakupac kiegészítésére. A húsevő állatok és háziállatok ürülékét azonban szigorúan távol kell tartani a komposztunktól. Az ő ürülékük ugyanis veszélyes kórokozókat és parazitákat tartalmazhat, amelyek a komposztálási folyamat során nem távoznak, így komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
6. Étkezésű célú olajok
Az elhasznált étolajok és zsiradékok nem kerülhetnek a komposztba. A fáradt olajok magát a komposztálási folyamatot is akadályozzák. A nagy mennyiségű olaj kiürítése vízálló réteget képez a halomban lévő szén- és nitrogénanyagok körül, ami megakadályozza a vízfelvételt és csökkenti a levegő áramlását. A nedvesség és az oxigén elengedhetetlen a mikroorganizmusok működéséhez, amelyek lebontják a kupac tartalmát, azonban a komposzt étolajjal való telítése lelassítja vagy leállítja a mikrobiális tevékenységet.
7. Hús
Sem főzve, sem nyersen, a húsfélék nem alkalmasak a komposztálásra. Bomlásnak indulva odavonzzák a dögevő állatokat a halomra, ráadásul a rothadó hús szaga is meglehetősen kellemetlen lehet. Bár a hústermékek organikusak, és értékes tápanyagokat tartalmaznak, a kezdő komposztálók jobb, ha nem dobálják ezeket a kupacba.
8. Tejtermékek
A húshoz hasonlóan a tejtermékek hozzáadásával kapcsolatban is az a fő gond, hogy a rothadás során bűzleni kezdenek, és ez odavonzza az élősködőket a halomhoz. Kis mennyiségű tej, joghurt, fagylalt vagy sajt beledobása nem okoz túl nagy gondot, de egész doboznyi savanyú vagy lejárt tejtermék hozzáadása teljesen megváltoztatja a komposzt környezetének kinézetét, érzetét és illatát.
9. Latex anyagok
Úgy tűnik, a komposztálók között eléggé megoszlanak a vélemények arról, hogy szabad-e latexből készült termékeket, például óvszereket és lufikat a kupacba keverni. Elméletileg a természetes latex lebomlik. A léggömbök és az óvszerek azonban szintetikus adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek nem tudnak könnyen lebomlani. Egy kísérlet kimutatta, hogy több évbe is beletelhet, mire pl. egy lufi lebomlik a kertben.
10. Paraffin
Az állati és növényi alapú viaszok, mint például a méhviasz és a szójaviasz, nyugodtan hozzáadhatók a házi komposzthoz. Vágja őket apró darabokra, mivel hosszú időbe telhet, amíg teljesen lebomlanak a halomban. Bármi azonban, ami paraffinviaszból készült – például gyertyák, viaszpapír és hasonlók –, soha nem kerülhet a komposztba – a paraffin ugyanis fosszilis tüzelőanyagok mellékterméke.
11. Kezelt és mesterséges faanyagok
A kezelt (vagy lakkozott, festett) fatermékekből származó fűrészport, forgácsot soha ne dobja a kupacba. A feldolgozott fa kémiai tartósítószereket vagy szintetikus kötőanyagokat tartalmaz, amelyek végül beszennyezik a termőföldet és az élelmiszereket, amikor a komposztot a kertbe dolgozzák.
12. Bioműanyagok
A bioműanyagokat növényi anyagokból és más megújuló biomasszából állítják elő. Papíron a bioműanyagoknak komposztálhatónak kellene lenniük, de ezek csak az ipari vagy kommunális komposztrendszerekben bomlanak le hatékonyan. Az ilyen típusú nagyszabású létesítmények képesek hosszú ideig tartó magas hőtermelést produkálni, tökéletesen kiegyensúlyozott nedvességű és oxigénszegény környezetben.
(Fotó: Ben Kerckx/Pixabay)