A cikk a Fővárosi Növény- és Állatkert honlapján jelent meg, a rövidített változatát közöljük.

Ahogy már évtizedek óta minden esztendőben, úgy 2024 húsvétjának közeledtével is igyekszünk időben felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. Ezt persze az év más időszakaiban is megtesszük, de a húsvét közeledtével még hangsúlyosabban hozzuk szóba a felelős állattartás kérdését, hiszen ilyenkor gyakran előfordul, hogy a családok – elsősorban persze a gyerekek kedvéért – nyuszit vásárolnak házikedvencként.

Felelős állattartás

A kedvtelési célú állattartással persze nincs is semmi baj, feltéve, hogy felelős állattartásról van szó. Ne keverjük össze az állatszeretetet annak a helyzetnek a szeretetével, ha a magunkénak mondhatunk egy-egy cuki, aranyos házikedvencet! Utóbbi ugyanis önmagában még nem jelenti azt feltétlenül, hogy ez az állatnak is jó lesz. A valódi állatszeretet az ember állati társaság iránti igénye helyett abból indul ki, hogy mi a jó az állatnak, és előfordulhatnak olyan körülmények, amikor az az állatbarát lépés, ha inkább nem tartunk házikedvencet, bármennyire is szeretnénk.

Azt különösen nem tanácsoljuk, hogy valaki húsvéti alkalmi lelkesedésből vásároljon nyulat vagy bármilyen más állatot. Hiszen mielőtt állattartásba fogunk, először alaposan és őszintén mérlegelnünk kell, hogy tudjuk-e vállalni az állattartással járó életmódváltozást, tudunk-e felelősen gondoskodni az állatról.

Ha úgy látjuk, hogy a feladatok megoldhatók, jön a következő lépés, az alapos tájékozódás a kiszemelt állat igényeiről. Ma már szinte minden házikedvencről bőséges szakirodalom áll a gazdik rendelkezésére magyar nyelven is. Nyilvánvaló, hogy a mérlegelési folyamat nem tud megtörténni, ha valaki ajándékba, meglepetésként kapja az állatot, tehát erre is mindenképpen érdemes odafigyelni.

Nem választható, hanem kötelező

A felelős állattartás nem választás kérdése, hanem minden állattartó kötelessége! Az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről) úgy rendelkezik, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A törvény a „jó gazda gondosságának” fogalmát is pontosan meghatározza: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Tanácsok nyúltartóknak

Az állatok kiválasztásánál a legfontosabb szempont általában az egyéni ízlés és szimpátia. Fontos azonban, hogy kerüljük az egészen kicsi nyúlfiak vásárlását! A kisnyulak 20 és 28 napos koruk között térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért a túl fiatal állat vásárlása semmiképpen nem javasolt.

A nyulak elhelyezésére többféle megoldás is kínálkozik, attól függően, hogy az állattartó pontosan milyen lakóhelyen (társasházi lakás, kertes ház stb.) él. Manapság a társállatként tartott nyulak esetében leginkább a lakásban tartás a jellemző. Erre a célra a kereskedelemben megfelelő ketrecek szerezhetők be, de érdemes a nyulat időnként a ketrecből kiengedni, hogy mozoghasson.

Ezzel kapcsolatban persze fontos tudni, hogy a nyúl nem feltétlenül válik szobatisztává (bár nem is lehetetlen a dolog), illetve előfordulhat, hogy a lakás bizonyos berendezési tárgyait (széklábak, szabadon futó kábelek, tapéta) megrágcsálja. Kertes házban szóba jöhet a kültéri nyúlketrec is, illetve szép időben akár kisebb, ideiglenes kifutót is lehet rögtönözni kedvencünk számára, lehetőleg a kert füves részein.

A nyulak etetésével kapcsolatos tévhitek

A legtöbb probléma a nyulak etetésével, takarmányozásával szokott előfordulni. Elsősorban azért, mert az állatok etetésével, illetve speciálisan a nyulak takarmányozásával kapcsolatban is több elterjedt tévhit létezik.

Az egyik ilyen téves elképzelés, hogy ami az ember számára megfelelő, az biztosan jó lesz az állatnak is. Ennek alapján aztán a csokoládétól a kenyéren át a pörköltig mindenféle, eredetileg emberi fogyasztásra szánt ételt kínálnak a nyúlnak, ami árthat neki. Tudomásul kell venni, hogy az ember és a nyúl táplálkozás szempontjából meglehetősen különbözők, az emberi fogyasztásra szánt ételek nem feltétlenül alkalmasak a nyulak etetésére.

A másik tévhit, hogy a nyulak sárgarépán és káposztán élnek, pedig csak ezeken nem lehet tartani őket. A káposzta etetésével különösen kell vigyázni, mert túlzott mennyiségben felfúvódást, sőt gyomor- és bélhurutot, esetenként pedig akár golyvát is okozhat.

Mit ehet a nyúl?

Az otthon, kedvtelésből tartott nyúl esetében az úgynevezett kombinált takarmányozást válasszuk. Ez azt jelenti, hogy a takarmány egyrészt a kereskedelemben beszerezhető tápokon, nyúltápon alapuljon, másrészt egyéb takarmányokon. A táp mellett szól egyrészt az, hogy a jó minőségű táp kielégítő arányban tartalmazza a nyúl számára szükséges táplálóanyagokat. Ráadásul a fogak megfelelő kopásához is hozzájárul, amivel megelőzhetjük a metszőfogak rendellenes túlnövését.

A tápon kívül érdemes a nyúlnak szénát is adnunk. Ez a takarmányféleség valójában a legelőn kaszált fű, amelyet szárítással tartósítanak. A nyulak számára klasszikus takarmány, ráadásul hozzájárul a táplálék megfelelő rosttartalmához is.

Ugyancsak fontos takarmánynak számítanak a különféle zöldtakarmányok, mindenekelőtt a lucerna és a különböző fűfélék, de szóba jöhet a csibeúr, a pitypang, a csalán, vagy akár a fiatal nád és sás is. A gyakorlatban persze leginkább lucernával etetik a nyulakat, erről azonban tudni kell, hogy bizonyos körülmények esetén ennek is lehet puffasztó hatása, illetve bélhurutot is okozhat. Ezt egyrészt úgy lehet elkerülni, ha nem nedvesen, hanem kissé fonnyasztva adjuk az állatoknak, másrészt, ha a téli időszak után (amikor nem lehet lucernát kaszálni) a szénáról lucernára térünk át, a takarmányváltást folyamatosan valósítjuk meg. Ha a nyúlnak füvet gyűjtünk, azt száraz, árnyékmentes helyről érdemes.

A fentiek mellett még legalább százféle takarmány jöhet szóba a nyúl esetében. Ezek közül könnyen hozzáférhető a tök, a dinnye, a káposzta, a spenót, a saláta, sárgarépa, cékla, illetve szóba jöhet a főtt burgonya is, ezeket azonban csak kis mennyiségben és sosem magukban etessük. Emellett meg lehet próbálkozni a lombtakarmánnyal, azaz leveles gally kínálásával is.

Fontos, hogy kerüljük a mérgező növényeket, és hullott lombot semmiképp ne adjunk a nyúlnak!
Ha a nyúl számára új takarmányt kínálunk, érdemes először óvatosan, kis mennyiséggel próbálkozni. Emellett oda kell figyelnünk a higiéniára is: kerüljük a földdel szennyezett, piszkos takarmányt!

A nyulak itatása

Érdemes néhány szóban kitérni a nyulak itatására is. Sokan ugyanis vitatják, hogy szükség van-e az itatásra egyáltalán. Táp és széna mellett azonban mindenképpen szükség van ivóvízre, sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy igazából az a legszerencsésebb, ha a nyúl előtt folyamatosan ott van az ivóvíz. Az itatás történhet itatóedényből is, de ennek tisztát tartása komoly figyelmet igényel. Önitató alkalmazása esetén viszont természetesen nincs ilyen probléma.

Fotók: Fővárosi Állat- és Növénykert Facebook-oldala és Pixabay