Növényi eredetű és speciális sejttenyészetekből kidolgozott valódi húsok lehetnek a nagyüzemi állattenyésztés és a vágóhidak humanitáriusabb és környezetbarátabb alternatívái.
Az AT Kearney globális tanácsadó cég szakértői interjúkon alapuló beszámolója alapján a 2040-ben elfogyasztott „hús” legalább 60 százaléka nem megölt állatoké, hanem vagy laboratóriumi sejttenyészetekben előállított, vagy növényi eredetű lesz. Az íz viszont nem fog változni.
Az anyag kiemeli az okokat: egyrészt a hagyományos húsgyártás környezeti hatásai súlyosak, másrészt egyre többen aggódunk az ipari körülmények között tenyésztett állatokért.
„A nagyüzemi állattenyésztést sokan szükségtelen rossznak tartják. Az új vegán húspótlók és az állatok levágása nélkül, speciálisan előállított húsok előnyeit látva, csak idő kérdése, hogy a szegmens fontos piaci tényezővé válik” – áll az anyagban.
A hagyományos húsipar évi többmilliárd állat tenyésztéséről, és több mint 1 trillió dollárról szól. Hatékony működésükért viszont komoly árat fizetünk – az utóbbi idők számos tudományos anyaga kimutatta, hogy természetes környezetek üzemekké alakítása, a folyók és az óceánok szennyezése jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
Cégek, például a Beyond Meat, az Impossible Foods és a Just Foods növényi összetevőkkel helyettesítik a burgerek húsait, és egyre több a hasonló kezdeményezés. Az AT Kearney alapján kb. 1 milliárd dollárt fektettek vegán termékekbe, ráadásul a befektetők között a hagyományos húsipar több nagyágyúja is szerepel. Májusi tőzsdére kerülésekor a Beyond Meat 240 millió dolláros cég volt, és az azóta eltelt rövid időben megduplázódott az értéke.
Mások hússejt-kultúrák tenyésztésével, azaz tényleges húsok előállításával próbálják megakadályozni az állattartás és az állatok leölésének kényszerét. Ezek a termékek egyelőre nem jutottak el a fogyasztókig, az előrejelzés szerint hosszútávon viszont ők lesznek a befutók, mert jobban visszaadják a valódi hús ízét, mint a növényi eredetű helyettesítők. Míg a szenvedélyes húsevők elutasítják a vegetáriánus és vegán kajákat, addig ezeket az élelmiszereket nagyobb valószínűséggel elfogadják. Az elfogadást erkölcsi-lelki tényezők is okolják: nem vágnak le állatot hozzájuk, előállításuk nem vagy nagyságrendekkel kisebb mértékben károsítja a környezetet.
Számszerűsítve: 2040 húsételeinek 35 százaléka sejtkultúra-tenyészetekből, 25 százaléka pedig növényi pótlékokból fog állni. Egy másik szám: a világ növénytermésének legalább fele az állatállomány etetésére megy el, az összesített növényi kalóriáknak viszont csak 15 százalékát esszük meg hús formájában. 2040-ben a háromnegyedét fogjuk.
Amerikai, kínai és indiai felmérések alapján nem kell tartani a sejtkultúra-tenyészetekből származó hús tömeges elutasításától. Az elterjedésüket megelőző átmeneti szakaszban az új vegán termékek értékelődnek fel. A steakektől a tengeri gyümölcsökig, rengeteg a hagyományos állati fehérjetermékeket helyettesítő lehetőség, és az átmenet már meg is kezdődött. Egyes szervezetek szerint a 2040-es 60 százalék kifejezetten konzervatív becslés.