Egyre több kutatás foglalkozik az ecet esetleges jótékony hatásaival. Abban ez esetben, ha úgy döntünk, hogy nem csupán salátáinkon látjuk szívesen, akkor viszont különösen nem mindegy, hogy természetes úton, vagy ipari körülmények között előállított változatát fogyasztjuk.
Lényeges ugyanis a különbség a természetes úton, biológiai erjesztéssel elő állított ecetek – amelyek nem tartalmaznak adalékanyagot, tartósítószert, hozzáadott cukrot és aromát –, illetve az ipari körülmények között előállítottak között. A biológiai erjesztéssel készült ecetben élettanilag hasznos alkotóelemek maradnak, a szintetikusan előállítottban keresve sem fedeznénk fel ezeket.
Ipari körülmények között
A tiszta ecetsav vegyületet, azaz az E260-at – amely általában kőolajpari származék, és ami különböző arányban hígítva kerül forgalomba – esetlegesen tovább ízesítik, így készítenek belőle akár alma-, vagy boreceteket is. Ahogy mondani szokták, vásárlás előtt érdemes áttanulmányozni az összetevők felsorolását. A fentiek nem zárják ki természetesen, hogy a szintetikus változat tisztításra vagy akár savanyításra is alkalmas legyen, de ezen túl semmiféle értékes anyagot nem tartalmaz.
Ecet a gasztronómiában
Biológiai úton előállított ecetek tulajdonképpen bármiből készülhetnek, ami képes az erjedésre. Legelterjedtebbek a borecet, a gyümölcsecet, a rizsecet, a sherryecet valamint a balzsamecet. A magyar gasztronómiában igen komoly hagyományai voltak az ecet előállításának, valamint fogyasztásának. A balzsamecetek legegyszerűbb felhasználása, ha salátákra vagy friss gyümölcsökre locsoljuk azokat. Ha omlós húst szeretnénk fogyasztani, akkor a kívánt eredmény eléréséhez feltétlen tegyünk valamelyik bor- vagy balzsamecetből a húspácba. Pár óra ecetben való pihenés után már süthetjük is.
Az eddigi, megszokott használatukhoz képest némileg szokatlan, de igazoltan rendkívül jó ízt lehet elérni, ha a balzsamecetet sütemény készítése során használjuk. Az ecetek savai tökéletesen kiemelik az ízeket, ennek köszönhetően a csoki még csokisabb, a gyümölcs még gyümölcsösebb lesz. Mindehhez valóban elég pár csepp.
Vércukorszint és az ecet
Az ecet vércukorszintre gyakorolt hatása az egyik leginkább kutatott terület, többek között vizsgálják a lehetséges jótékony szerepét az úgynevezett 2-es típusú diabéteszben. Egyes eredmények arra utalnak, hogy 10 g elfogyasztása összetett szénhidrátot tartalmazó étkezés közben csökkenti a étkezést követő vércukorszintet. Az olyan magas glikémiás indexű ételek esetében, mint például a fehér lisztből készített pékáruk és tésztafélék, vagy a burgonya fogyasztása esetén 10-20 g ecet bevitele 25-35 százalékkal csökkentheti a postprandiális vércukorszintet. Természetesen vannak korlátok, tehát ne bízzunk abban, hogy az előbbi termékek korlátlan fogyasztását a többlet ecet bevitel orvosolhatja.
Kleopátra és az ecet sajátos találkozása
Kleopátráról számos történet maradt fenn, ezek közül az egyik az ecethez kapcsolódik. A legenda szerint egy alkalommal az egyiptomi királynő azt a kijelentést tette, hogy a vendégeinek feltálalt 10 millió sestertius értékű vacsorát ő képes lenne egyedül elfogyasztani. Ezt a vállalást pedig meg is oldotta, úgy, hogy ekkora értékű igazgyöngyöt ecetben feloldott, majd (vélhetően) jóízűen elfogyasztott.
Mit nevezünk anyaecetnek?
Azt a csúszós, nyálkás anyagot, amely többnyire az ecet tetején jelenik meg, majd egy idő után leszáll az aljára. Feljegyzések szerint magát az anyaecetet sebek gyógyításra használták, olyan módon, hogy közvetlenül a sebre helyezték azt.
Poszka, amely gyógyít és enyhít is
A görög városállamok meghódításával szerezte meg Róma a borecettel történő fertőtlenítés tudását. A poszka eredetileg mint gyógyszer volt jelen, mindennapi italként először a római hadsereg fogyasztotta.
Készíts poszka koktélt!
Poszka recept: 360 ml borecetet, 120 ml mézet és egy evőkanál őrölt koriander magot 1 liter forrásban lévő vízben feloldunk, majd a koriander magot eltávolítva szobahőmérsékletre visszahűtünk.
