Néhány évtizede a háziasszonyok szemrebbenés nélkül lereszelték a boltban vásárolt citrom héját, hogy ízesebb legyen az almás pite, és illatosabb a karácsonyi mákos bejgli tölteléke. Ma azonban már a biotermékeket is gyanakodva nézzük, hazaérve lesikáljuk, szódabikarbónás vízbe áztatjuk, és még így is megesik, hogy lehúzzuk a héjukat.
Köztudott, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása jótékony hatással van az egészségünkre, ám az, hogy a mai világban ez a hámozott és a hámozatlan termékekre egyaránt igaz-e, folyamatos vita tárgyát képezi.
Rostokban az igazság
Az emberek többsége úgy véli, a peszticidbevitel elkerülése végett jobb mindent lehámozni, míg egy kisebb hányaduk azzal érvel a héjak mellett, hogy (pl. az alma esetében is), abban van a legtöbb tápanyag, rost és antioxidáns.
Az alma példájánál maradva lássuk az adatokat! Egy „hagyományos” (azaz nem meghámozott) alma akár 332%-kal több K-vitamint, 142%-kal több A-vitamint, 115%-kal több C-vitamint, 20%-kal több kalciumot és akár 19%-kal több káliumot tartalmaz, mint egy meghámozott alma.
Ehhez hasonlóan egy héjában főtt burgonya akár 175%-kal több C-vitamint, 115%-kal több káliumot, 111%-kal több folsavat, valamint 110%-kal több magnéziumot és foszfort tartalmazhat, mint egy meghámozott burgonya.
Ezekből az adatokból úgy fest, valóban egészségesebb héjastul fogyasztani az egyes zöldségeket és gyümölcsöket, hiszen több előnyös tápanyagot vihetünk ily módon a szervezetünkbe, ráadásul a magas rosttartalomnak köszönhetően tovább érezzük magunkat jóllakottnak.
A rostdús étrend mindemellett támogatja az emésztőrendszer egészségét, segít a diéták során, és a héjakban lévő magas antioxidáns-tartalom segít megelőzni számtalan betegség (főként szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos ráktípusok és a neurológiai eredetű betegségek) kialakulásának a kockázatát.
Ehetetlen héjak
- Vannak azonban olyan gyümölcsök és zöldségek, amelyeknek a héja nehezen fogyasztható vagy egyenesen ehetetlen. Ilyen például az avokádó és a sárgadinnye héja, hiszen ezeket (pl. a padlizsánnal összehasonlítva) sem sütve, sem főzve nem lehet elfogyasztani.
- Aztán vannak kemény textúrájú gyümölcs- és zöldséghéjak, mint például az ananász, a dinnye, a hagyma és a zellergumó, amiknek a héját nehéz lenne megrágni és megemészteni, ezért ezeket általában kidobjuk. (Bár a hagyma e téren egy kicsit kakukktojásnak számít, mert a héjából nagyszerű megfázás elleni teát lehet főzni, sőt, levesbe téve aranyszínt ad az alaplének.)
- A tökfélék héja ehetőnek számít, de csak akkor, ha megfőzzük vagy megsütjük – nyersen nem túl ízletesek és a textúrájuk sem túl kellemes.
- A citrusfélék héja is kemény és keserű, ezért nem kellemes elfogyasztani, kivéve, ha lereszeljük, megfőzzük, vagy kandírozzuk.
- Vannak olyan gyümölcs- és zöldséghéjak (banán, kivi, grapefruit), amelyek, bár ehetőek, keserű ízűek, vagy olyan szennyeződést tartalmaznak, amivel jobb nem kísérletezni.
A héjak és a rettegett peszticidek
A modern világban a klímaváltozással versenyt futva a gazdák egyre inkább rászorulnak arra, hogy növényvédő szerekkel védjék a termésüket, és bár a boltokban a biotermékek általában igencsak magas áron kaphatóak, a szakértők szerint ezekben is megtalálhatók a peszticidek.
Ezek közül némelyek bejutnak a termések húsába, míg mások a héjban maradnak – ugyanakkor ezáltal (sokak szerint) e termékek elveszítik azt a tulajdonságukat, amiért az emberek biztonságosnak tekintik őket. Mert ha a BIO termékek is peszticideket tartalmaznak, mitől jobbak, mint a nem BIO-k? A válasz a mennyiségekben keresendő, de e téren is nagyon sok a pró és a kontra.
Mosás, áztatás vagy héjazás?
Úgy tartják, a folyóvíz alatt megmosott zöldségekről és gyümölcsökről le lehet mosni a peszticid-maradványokat. A közösségi médiában ezt cáfolják, és videók százezreivel bizonyítják, hogy egy 20 perces szódabikarbónás vízben történő áztatással mennyi szennyeződés jön le még a már folyóvíz alatt megmosott termékekről is.
Aki biztosra akar menni, az a lehéjazást választja, hiszen így nem maradnak kérdések. A héj, akármennyi peszticidet is tartalmazott, megy a kukába. Ezt a teóriát támasztja alá az a kutatás, amely kimutatta, hogy a gyümölcsökön található peszticidmaradványok körülbelül 41%-át eltávolítja a csapvíz, míg a hámozás kétszer ennyit, azaz 82%-ot távolít el.
Mennyi az annyi?
A friss zöldségekben és gyümölcsökben megengedett peszticidszinteket szigorúan szabályozzák. Ha hihetünk a statisztikáknak, az esetek kevesebb mint 4%-ában haladják meg a boltokban forgalmazott friss áruk a megengedett felső határokat, de ez a kutatások szerint ritkán jelent kockázatot az egészségünkre nézve.
Persze, nem mindegy, hogy egy erős felnőtt szervezet fogyasztja el az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy egy kisgyermek, esetleg egy várandós nő vagy egy gyengébb fizikumú idős ember, azonban arról nem szól a fáma, hogy mi a helyzet a szélsőséges esetekkel.
Általánosságban azonban elmondható, kisebb kockázatot jelent lehéjazva megenni a friss árukat, még ha ezáltal kevesebb értékes tápanyaghoz jutunk is.
Mely héjak fogyaszthatók biztonságosan?
Ehetetlen héjú gyümölcsök:
- avokádó
- citrusfélék (grapefruit, citrom, lime, narancs stb. – bár sokan megeszik a BIO citrusok héját)
- fokhagyma
- tökfélék
- dinnye
- hagyma
- trópusi gyümölcsök (ananász, papaya stb.)
Ehető héjak:
- alma
- sárgabarack
- spárga
- banán
- bogyós gyümölcsök
- sárgarépa
- cseresznye
- uborka
- padlizsán
- szőlő
- kivi
- gomba
- borsó
- őszibarack
- körte
- paprika
- szilva
- burgonya
- tök (megsütve)
- cukkini
A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy azoknak, akik arra törekednek, hogy a lehető legkevesebb peszticidmaradékot vigyenek be a szervezetükbe, ajánlott a zöldségeket és gyümölcsöket lehéjazva fogyasztani. Azok számára, akik azonban a magasabb tápanyagbevitelre törekednek, jobbak lehetnek a héjas, de alaposan megmosott vagy szódabikarbónás vízben áztatott zöldségek és gyümölcsök.
