Ha a Föld összes fogyasztója áttérne a növényi alapú étrendre, sokkala nagyob mennyiségű növényi táplálék válna elérhetővé, hiszen a jelenleg előállított, elméletileg emberi fogyasztásra is alkalmas növényi fehérjék megközelítőleg fele állati takarmányként kerül áruforgalomba. Hozzá kell tenni azt is, hogy a feltételezett, kizárólag növényi táplálkozás alapú gazdálkodás sokkal kisebb területen lenne megoldható, mint az energiaigényes, és jelenleg jellemző húselőállítás – olvasható a wur.nl oldalon.

A rendelkezésre álló növényi fehérje mennyisége több lenne, mint elegendő

A WUR az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatainak felhasználásával rámutatott, hogy 2018-ban 630 millió tonna fehérjét állítottak elő a világon: ebből 109 millió tonna állati és 520 millió tonna növényi fehérjét. Pyett becslése szerint (a már említett módon) a növényi fehérjék mintegy felét állati takarmányként dolgozták fel, amely a humánélelmezés számára csak a teljes növényi táplálkozás megvalósulása esetén válna hozzáférhetővé. A mennyiségek mintegy harmada, a betakarítás, a feldolgozás, a szállítás, tárolás során elvész, vagy a fogyasztók pazarolják el. A számítások szerint évente 346 milliónyi tonna növényi fehérje állna rendelkezésre a világon, melyet népélelmezési célzattal használhatnánk fel.

A FAO szerint egy átlagos felnőtt embernek napi 50-60 gramm fehérjére van szüksége. Ez azt jelenti, hogy a Földön élő közel 8 milliárd embernek évente 172 millió tonna fehérjét kell fogyasztania ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ha a világ összes polgára eléri a hollandiai 79 gramm fehérjefogyasztást személyenként napi szinten, akkor globális szinten 227 millió tonna fehérjére lenne szükség. A képlet egyszerű: a világszerte rendelkezésre álló növényi fehérjék (346 millió tonna) tehát több mint elegendő a világ fehérjeszükségletének (227 millió tonna) fedezésére.

A ,,körforgásos táplálkozásnak” számos előnye van

Pyett emellett azt is megvizsgálta, hogy világszerte elegendő mezőgazdasági terület áll-e rendelkezésre a tisztán növényi alapú étrendhez. Ennek során Dr. Hannah van Zanten wageningeni kutató munkájára támaszkodik, melyben azt vizsgálja, hogy a világon mekkora földterület-felhasználásra van szükség a jelenlegi étrend, a vegán (állati eredetű termékektől teljesen mentes) étrend és a ,,körforgásos táplálkozás” esetében. Ebből kiderül, hogy a jelenlegi étrend biztosításához átlagosan 0,17 hektár mezőgazdasági területre van szükség személyenként, míg a vegán étrendhez csak 0,12 hektárra. Tehát a teljesen növényi alapú étrenddel csaknem 30 százalékkal kevesebb földterületre lenne szükség gobális szinten.

Pyett arra is rámutat, hogy a ,,körforgásos táplálkozás” még kisebb területigényű, mivel a haszonállatokat természetes legelők, valamint egyes, egyébként a hasznosításból kieső víztestek segítségével tartják fenn, amelyek így az egyébként emberi fogyasztásra alkalmatlan növényi biomasszát állati fehérjévé alakítanák. Ily módon kevés húst és sok növényi fehérjét tartalmazó étrendet folytathatnánk, amely naponta és személyenként mindössze 0,08-0,11 hektár területigénnyel jellemezhető. Ezáltal még több hely állna rendelkezésre, nemcsak a világ népességének táplálására, hanem a természet helyreállítására, a biológiai sokféleség növelésére és a szén-dioxid megkötésére alkalmas erdők telepítésére is.