A quinoa (sokak számára újdnoság, de kiejtése: ,,keen-va”) egyre népszerűbb, mint magas fehérjetartalmú, kellemesen dióízű, gabona jellegű termés, melyből kenyér- és tésztaliszt, levesek és gabonapelyhek alapanyagai, rágcsálnivalók, és alkoholos italok, például sör is előállítható.
Az USA-ban jelenleg Colorado és Nevada áll a quinoatermesztés élén, de az USDA Agrárkutatási Szolgálat (Agricultural Research Service – ARS) kutatói együttműködéssel, annak módját keresi, hogy miként lehetne támogatni a kedvező beltartalmi értékekkel bíró, az Andok vidékén őshonos pszeudo-gabona elterjedését, amelyet az ott élő őslakosok több ezer éve termesztenek alapvető élelmiszernövényként – olvasható a Szolgálat oldalán.
A kutatók többek között azt remélik, hogy a növényt sikerülhet felvértezni a kártevőkkel és betegségekkel, valamint a környezeti és éghajlati stresszhatásokkal, például a sós talajokkal és a szárazsággal szemben. Tervezik mindezt a quinoa amerikai termesztésének bővítése és a növekvő fogyasztói kereslet kielégítése érdekében.
A megoldást a növény gyökerén élő szimbionta baktériumok jelenthetik, amelyek jelenléte támogatja a növények életfolyamatait, és ellenállóbbá teszi azokat gombás fertőzésekkel szemben is.
A szakemberek célja, hogy feltérképezzék a baktérium lehetséges felhasználási lehetőségeit vetőmag-oltószerként, amely a quinoa termesztésének előnyére válhat a talajban való csírázástól a teljes érettség eléréséig és a betakarításig. Tágabb értelemben a kutatás illeszkedik a világszerte arra irányuló erőfeszítésekhez, hogy a quinoa, fehérjében, vitaminokban és rostokban gazdag álgabonaként, hozzájárulhat a világ élelmezésbiztonságához, különösen a korlátozott erőforrásokkal rendelkező régiókban. Az ENSZ 2013-at a quinoa nemzetközi évének nyilvánította a növény alkalmazkodó képességének, táplálkozási értékének és a krónikus alultápláltság elleni küzdelemben betöltött potenciális szerepe elismeréseként.
A vizsgálatok során a kutatócsoport értékelte a bolíviai és ecuadori quinoa-növények gyökereiről valamint föld feletti részeiről származó szimbionta baktériumtörzsek közel 500 izolátumának növekedést elősegítő tulajdonságait.
A csoport különösen öt paramétert, a baktériumok foszformobilizáló képességét, fitáz enzim, indol-ecetsav, és kitináz enzimek előállítását segítő tulajdonságát, valamint a Fusarium oxysporum patogén gombára vonatkozó szaporodásgátlását vizsgálták.
A Plant Health Progress folyóiratban megjelent eredmények szerint azok a baktériumtörzsek jöhetnek szóba a vetőmagoltásban, amelyek a fentebb említett öt tulajdonság tekintetében kedvező hatást mutattak.
További kutatások tárgyát képezi a technológia hidropóniás rendszerben való alkalmazhatósága is.
