A 2021. március 18. és április 18. között több hullámban következtek be fagyos éjszakák hazánkban. Az említett időszakban 18 olyan éjszaka volt, amely során fagypont alá süllyedt a hőmérséklet a gyümölcstermő vidékeink valamelyikén. Ráadásul ez sajnos nem először fordult elő az utóbbi években. A fagyok hatását értékelte a FruitVeb alelnöke, Kelemen Péter.
A közleményben leírta, hogy kevert fagyokkal szembesültek a termelők, azaz a szállított fagy és a tavaszi kisugárzásos fagy jelenségei együttesen éreztették hatásukat. A több hullámban bekövetkezett lehűlések ráadásul erős széllel párosulva komoly hőmérsékletcsökkenést eredményeztek. Ezeket a hidegbetöréseket aztán egy-két szélcsendes, nagyon hideg éjszaka követte, amikor a kisugárzásos fagyok a hajnali órákra tovább csökkentették a hőmérsékleteket. A hidegbetörések okozta szállított fagyok széllel érkeztek és több éjszakán nagyon hosszú fagytartam alakult ki 10-11 órányi időtartamú fagypont alatti hőmérséklettel. A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de elmondható, hogy az ország minden térségére jutottak enyhébb és kritikusabb fagyos éjszakák egyaránt.
Összességében a fent említett időszakokban a gazdák többször is, -3°C és -7°C közötti hajnali hőmérséklettel szembesültek. Külön említésre méltó április 9-e is, amikor a legtöbb termőtájon az idei időszak legalacsonyabb hőmérsékleti értékei alakultak ki.
„A fagyok elleni védekezés technológiai lehetőségei szempontjából fontos kihangsúlyozni, hogy a szállított fagyok ellen érdemben nem lehet védekezni, ugyanis a 10-15 km/óra fölötti légmozgással járó fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokot mutatnak.”- fogalmaz az alelnök.
A fő gondot az váltotta ki, hogy az enyhe február miatt idén az ország déli-délnyugati részén a megszokottnál körülbelül egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, ezzel együtt a virágzás is. A Dél-Dunántúlon például már március 5-10. között kezdetét vette a korai fajtáknál a kajszi virágzása. Az ország gyakorlatilag két részre szakadt a vegetáció indulását tekintve, mivel a március 18. után bekövetkezett hidegebb időszak az északi-északkeleti régió (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) gyümölcsfái esetében korai fejlettségi állapotban lassította a rügyek további növekedését, a rügyfakadás-virágzás kezdetét. Ezért szokatlanul nagy különbség alakulhatott ki a legtöbb gyümölcsfaj virágzásának kezdetét illetően az ország délnyugati és északkeleti régiói között.
A különböző gyümölcsfajok a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak az említett fagyok bekövetkezésének időszakában. Ezért fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként is eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Így csak általánosságban lehet beszélni a fagyok hatásáról.
Virágzásban legelőrébb a kajszi járt az említett időszakban. A Dunántúlon a kajszi virágzása március 10-20. közötti időszakban kezdődött, ugyanakkor a borsodi termőtáj esetében a virágzás kezdete március 30. és április 5. közé volt tehető.
Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét. Ennél a fajnál a húsvétot követő héten bekövetkezett fagyok az Alföldön és a Dunántúlon teljes virágzásban érték a fákat. Az ország legfontosabb termőtáján Csongrád-Csanád megyében egyes korai fajták a virágzás utolsó harmadában jártak, míg a többi fajta teljes virágzásban volt.
A cseresznye és a szilva a március végi fagyok során még zárt bimbós állapotban volt az ország teljes területén. A hideg miatt a továbbiakban is vontatott volt a virágok fejlődése így a legtöbb kertben a cseresznye és a szilva a szokásosnál később virágzik. A húsvétot követő héten az ország dél-alföldi és dunántúli területeinek egy részén, ahol korábban melegednek a talajok a korai szilva és cseresznyefajták esetében 10-30% közötti virágzás volt jellemző.
Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így előbbiek eleve nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.
Fentieket összesítve az alábbi fagykárokra vonatkozó becslést adják jelenleg:
A kajszi és az őszibarack esetében a jelenlegi információnk szerint jelentős terméskiesésre számíthatunk az elmúlt időszak eseményei alapján.
Egyéb fajok esetében a korai időszakokban bekövetkező rügy és virág károsodásból a termés mennyiségre következtetni több okból adódóan is nehéz:
-egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez, így önmagában még egy több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. E tekintetben „szerencsénk”, hogy 2019. és 2020. gyenge termése okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség.
– a fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutatók virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag épp virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullást követően) lehet pontosabban becsülni a termést. Pontos felmérést csak május második felében lehet elvégezni, addigra „tisztul” ki a kép.
Hozzáteszi, hogy jelentősebb virágkárosodás mellett akkor lehet jó termésre számítani, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja jelentősebb mértékben negatív irányba a termést.
Tekintettel arra, hogy május közepéig még bármikor várhatók további fagyok, így a FruitVeB fenntartja azt az álláspontját, hogy pontosabb termésbecslést fajonként május 15-ét követően lehetséges kiadni, addigra alakul ki a végleges állapot a várható termésre vonatkozóan.
