A talajművelés és vetés technológiájában általuk bevezetett új szemléletű gyakorlatról, valamint a várható újdonságokról Kalmár Tibort, a Vaderstad Kft. vezetőjét kérdeztük.
Kétségtelen, hogy a Väderstad az egyik vezető mezőgazdasági gépgyártó a talajművelő és vetőgépek nemzetközi és hazai piacán. Pedig nem is volt olyan régen, amikor 1962-ben a cégalapító Rune Stark, a Väderstadot máig tulajdonló Stark család első generációjának képviselője 40 m2-es kovácsműhelyében saját célra egy akkoriban hiányzó eszközt, egy traktorral vontatható, merevfogas boronát alakított ki, amelyből hiány lévén a környékbeliek igényére több darabot is készített. A siker meghozta a rendkívüli műszaki érzékkel megáldott fiatal Rune Stark számára a kedvet újabb eszközök gyártására. Nos, ebből nőtt ki alig fél évszázad multával a mai Väderstad AB, amelyet jelenleg a cégalapító gyermekei irányítanak. A gyors európai terjeszkedés egyik állomása 1997-ben éppen Magyarország volt, ahol az új technológiai megoldásokat kínáló Väderstad a rendszerváltás után újjáéledő mezőgazdaságban – köszönhetően a hazai leányvállalat nem kis erőfeszítéseinek és új szemléletű szakmai, kereskedelmi filozófiájának – megfelelő fogadtatásra is talált. Ennek tulajdonítható, hogy a Väderstad Kft. rövid időn belül a hazai mezőgép gépforgalmazás egyik emblematikus tényezőjévé vált.
A talajművelés és vetés technológiájában általuk bevezetett új szemléletű gyakorlatról, valamint a várható újdonságokról Kalmár Tibort, a magyarországi leányvállalat vezetőjét, az említett szemléletváltás hazai „motorját” kérdeztem.
Tudjon meg többet a Väderstad gépekről, kattintson a képre!
Valóban, mi lehet a titka a Väderstad gépek nemzetközi és hazai sikerének?
Ha röviden szeretnék fogalmazni, a valóban gyors és látványos sikerek egyik mozgatórugója a szakadatlan innovációban keresendő, ami kezdetektől áthatotta a család szemléletét, legyen az gazdálkodás (kezdetekben saját farmjuk volt!), vagy gyártás, illetve gyártmányfejlesztés. Az alapító elsőszülött fiának Crister Starknak, a cég korábbi vezérigazgatójának és az igazgatótanács jelenlegi elnökének nyitottsága, tájékozottsága, különleges műszaki érzéke és újdonságok iránti fogékonysága mind a mai napig rányomja bélyegét minden Väderstad termékre. Ő mindig képes az igényeket nemcsak észrevenni, de arra időben és megfelelő módon fejlesztésekkel is reagálni, rendre versenytársainkat megelőzve. Ehhez csak „hab a tortán” a méltán híres svéd acélminőség, amelyből gépeink készülnek, és amelyek technológiai alkalmasságuk mellett különösen tartósságukkal és megbízhatóságukkal tűnnek ki versenytársaik sorából.
Milyen volt 1997-ben – azaz a magyarországi megjelenés évében – a Väderstad által ajánlott gépek, illetve technológia hazai fogadtatása? Illeszthető volt-e az abban az időben alkalmazott/megszokott technológiákba?
Nem volt könnyű! A Väderstad által képviselt „új” talajművelési-vetési technológia nem egyezett az akkori gazdatársadalom hagyományos szemléletmódjával, főleg gyakorlatával. Az akkoriban Európában már sikeres termékek itt szinte eladhatatlannak tűntek. A nehézségeket csak fokozta, hogy abban az időben magasabb árszínvonalat képviselő gépek finanszírozását sem lehetett megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni. De az első években eladott és a gyakorlatban megismert gépek aztán fokozatosan meghozták a gazdálkodók bizalmát. Az igazi áttörést a 2000-ben, az európai piacokon is elsőként megjelenő a Carrier rövidtárcsa jelentette, amely mint a tarlógondozás egyik korszerű, nélkülözhetetlen eszköze, már abban ekkor is, megújult formáiban pedig napjainkig gépeladásaink gerincét képezi.
A Väderstad azonban nemcsak gépeiről, de talajművelés és vetés technológiájának új szemléletű gyakorlatáról is híres. Mi ennek a lényege?
A legegyszerűbben a „klímatudatosság” jelzővel lehetne jellemezni. Láthatjuk, hogy a körülöttünk kialakuló – ráadásul a mezőgazdasági termelésre nem is kedvezően ható – klíma alaposan változóban van, amely egyre kevésbé hagyható figyelmen kívül. Ez arra figyelmeztet, hogy a talajművelés és a vetés gyakorlatát is – a ráadásul gyakran kiszámíthatatlan – változó körülményekhez kell igazítani. Az új szemlélet kialakításában nagy segítségünkre volt/van Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzorasszonya. A hangsúly ma már nem azon van, hogy forgatásos vagy forgatás nélküli technológiát alkalmazunk-e, annak előnyeivel, illetve hátrányaival, hanem, hogy jól csináljuk-e. Persze a szántásnak több buktatója van. Fontosabbnak tartjuk a várható klímakár mérséklését és a talaj kímélő művelését előtérbe helyező technológiai megoldásokat, függetlenül attól, hogy az forgatással vagy forgatás nélkül történik. Ezért is nevezzük ezt a technológiát „klímakárcsökkentő és talajkímélőnek”, és ezért is mutat minden gép- és technológiai fejlesztés ebbe az irányba.
…de akkor mit jelent ez a gyakorlatban?
Olyan eszközök kifejlesztését és gyakorlatba történő bevezetését, amelyekkel ez meg is valósítható. Ilyen volt például, amikor a korábbi, 80-as, 90-es évekre jellemző, nehéz tárcsákra alapozott, egyébként hagyományos gömbsüveg tárcsáival a talajokban sok kárt okozó talajművelési technológiát a sokkal korszerűbb, sekély művelést megvalósító kompakt (rövid-) tárcsákkal cseréltük fel. Ennek jeles képviselői a több változatban is rendelkezésre álló Carrier tárcsák, amelyeknek – okszerűen módon végzett talajművelés esetén – akár egy gazdaságon belül is helyük van, mindig az adott körülményekhez igazítva. Ezek közül külön említést érdemel például a kompakt tárcsákkal végezhető sekély mulcshagyó tarlóhántás és azonnali talajlezárás, amelynek jótékony hatása a talaj levegő- és hőforgalmára, biológiai aktivitására, talajvédő hatására és a tarlómaradványok feltáródására nem kérdőjelezhető meg. De, ha például hantos, rögös talajból kell jól vethető magágyat, vagy repce alá kell jó minőségű magágyat készíteni, vagy elrontott talajművelést kell helyrehozni, ismét a jó felszínegyengető, porhanyító hatású, nem rögösítő és porosító Carrier tárcsák kerülnek előtérbe.
Újabban azonban már nemcsak sekély, de az ún. „ultra sekély” művelés is egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Mi ennek a jelentősége?
Vannak esetek – és ilyen a repcetarló –, amikor az egyébként 6-8 cm-es sekély tarlóhántás is túl mélynek bizonyul. Az ilyen mélységben végzett tarlóhántással ugyanis nem lehet az összes árvakelést felgyorsítani, aminek elmaradása később más kultúrában (vagy a repcében is, ha a vetésforgóban a repcét többször is kalászos követi) terméskorlátozó tényezőként gyomként visszaköszön. Ez pedig csak a 3 cm mély, ún. ultra sekély műveléssel küszöbölhető ki. De az ilyen művelésnek más esetekben is kiemelkedő a jelentősége. Gondolok itt annak elsősorban a visszamaradt szárcsonkokban megbúvó kukoricamoly lárváinak áttelelés előtti elpusztításában (a csonkok összezúzásával), valamint a sekélyen kelő gyomok irtásában betöltött nélkülözhetetlen szerepére.
Tudjon meg többet a Väderstad Carrier XL talajművelő gépről! Kattintson a képre!
Állnak-e ennek megvalósítására a tárcsán kívül más eszközök is?
E tekintetben a Väderstad két, a Carrier tárcsákra szerelhető eszközzel is rendelkezik. Az egyik a CrossCutter Knife késes henger, amely a tárcsasor elé szerelve éles, ferdén álló késeivel két irányba darabolja-zúzza össze a szármaradványokat és keveri ultra sekély mélységbe azokat. Ennek az eszköznek nagy sikere van napraforgó-tarló magasan hagyott szárainak felaprításában, vagy a különféle zöldtrágya növények állományának felszámolásában is. A másik ultra sekély művelésre szolgáló eszköz a CrossCutter Disc, amely a Carrier hagyományos tárcsáinak helyére szerelve lapátszerű kiképzése révén képes a talaj igen sekély, akár 3 cm mély művelésére, felgyorsítva ezzel az árvakelés és a gyomok gyors csírázását.
Mit kínál a Väderstad a főleg kukoricatarlón maradó nagytömegű szármaradványok kezelésére, bedolgozására? Milyen a helyes szármaradvány-kezelés stratégiája?
A forgatás nélküli technológia sikerének egyik legfontosabb titka a hatékony szármaradvány-kezelés. Fontos tudni, hogy a szármaradványoknak óriási szerepe van a felszínvédelemben, nemcsak a nedvesség megőrzése, de az erózióvédelem szempontjából is. Mégis sokan tartanak alkalmazásától, mégpedig a szármaradványokban áttelelő és a következő kultúrákban károsító fuzárium gombák és kukoricamoly kártétele okán. De ez a szármaradványok megfelelő kezelésével megakadályozható, aminek megoldása nemcsak azok jó aprításában és terítésében, hanem – és ezt fontos hangsúlyozni – hatásos zúzásában rejlik, amit nagyrészt a kombájnnak kell elvégeznie. Az új Carrierek nagyobb, 51 cm, illetve 61 cm átmérőjű tárcsáik és állítható szögük révén a teljes talajszelvény átdolgozásával hatásos szármaradvány kezelésre képesek. A zúzásukra pedig a már említett CrossCutter Knife késes henger kínál tökéletes megoldást.
Amikor pedig a szármaradványokat nemcsak kezelni kell, de a talajt mélyebben művelni és lazítani is, a Väderstad különféle kultivátorai, mint a Cultus, a TopDown, vagy az új Opus vehetők számításba. A Cultus inkább középkötött talajokra való, ahol a 450 kg kapaterhelés megfelelő. A nehezen művelhető talajokra alkalmasabb az akár 700 kg kapaterhelésre is beállítható TopDown és Opus kultivátor. Ezekkel akár a 30 cm-es munkamélység is tartható, ráadásul 27 cm-es kapaosztásuk garantálja a talajszelvény teljes átdolgozását – szemben más, 40-cm-es kapaosztású kultivátorokkal. A TopDown használatának sokoldalúságát még az újabb hengertípusok is bővítik: a SoilRunner laza és könnyű talajokon javítja a henger hatékonyságát, a SteelRunner nehéz talajokon intenzíven töri a hantokat és a rögöket. Az új Opus nehézkultivátor pedig amellett, hogy nagytömegű szármaradványokkal is elbír, alkalmas a talaj akár 40 cm mély művelésére. Igény esetén a szántás helyettesítésére is számításba vehető, műszaki jellemzői alapján pedig hatékony és nagy teljesítményű kultivátoros művelést ígér.
A talajművelés sarkalatos pontjainak közel sem teljes áttekintése után akkor most nézzük, mi a Väderstad ajánlata a vetéstechnika területén?
Kínálatunkban továbbra is két gabonavetőgép család, a Spirit és a Rapid szerepel. A mechanikus Rapid Super vetőgép továbbra is tartja eddig kivívott rangját (45-50! eladott gép 2015-ben), ami a gépen bevezetett fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan még tovább emelkedik. Ezek között elsősorban a magadagoló hidraulikus hajtása (radaros sebességmérés által vezérelve!) és az ún. E-Control által nyújtott szolgáltatások (pl. a magmennyiség elektronikus állíthatósága, táblavégi fordulók érzékelésekor a vetőelemek leállítása, a rávetések kizárása stb.), valamint a vetést lezáró követőborona hidraulikus kiemelhetősége (opció!) érdemel figyelmet. A nagyobb munkaszélességű (6-9 m-es) pneumatikus rendszerű vetőgépeket a Spirit, illetve a Rapid modellek képviselik (20 db eladott gép 2015-ben), amelyek közötti választás gyakran a talajtípus függvénye. Tény, hogy a Spirit vetőgépet is a könnyű kezelhetőség, valamint – még 10-12 km/h munkasebesség mellett is – a nagy vetési pontosság jellemzi. A nagysikerű Tempo vetőgépnek – amelyből az idén több mint 50 db-ot értékesítettünk – rövidesen megjelenik egy új, kisebb sortávú kultúrák (repce, szója, cukorrépa) vetésre is alkalmas változata Tempo V típusjelzéssel.
Ezek után már csak azt kérdezném, várhatunk-e meglepetésekre a Väderstad háza tájáról?
Az újabb gépek sorában a már említett Tempo V sűrűbb osztású szemenkénti vetőgép és az új, 4-5 m munkaszélességű Opus nehézkultivátor mellett elkészült a Spirit pneumatikus gabonavetőgép kisebb, 3 és 4 m munkaszélességű változata, ami iránt már most is rendkívül nagy az érdeklődés, különösen Németországban.
Az újabb fejlesztések között a Väderstad és a magyar Digitroll közötti együttműködés eredményeként létrejöttek érdemelnek figyelmet. A Digitroll által legújabban kifejlesztett érzékelő rendszer az ún. SeedEye lehetővé teszi a Rapid és a Spirit vetőgépek esetén a területegységre kijuttatható magmennyiség nem a mag tömege (kg/ha), hanem a mag száma szerinti (magszám/ha) szabályozását, ami a korábbihoz képest sokkal pontosabb adagolást tesz lehetővé, és aminek az igen költséges hibrid vetőmagok használatánál van kiemelkedő jelentősége.
Köszönöm a beszélgetést.
(Dr. Demes György – Agrofórum Online)
