Ha a Väderstad gyártana ekét, abból is a svédet választaná. Véleménye szerint a Tempo vetőgép ott kezdődik, ahol az összes többi vetőnek vége, legyen szó minőségről, tőtávról, mélységtartásról. Fosztó Timotity Gábor 15 éve még azt sem tudta, hogy az őszi búzát ősszel vetik, mára viszont a Battonya környékén gazdálkodók adnak a szavára. 300 hektáron termel, 20 hektáron biogazdálkodik is Békés megyében. Vetett már chiamagot, a máriatövis pedig állandó növényük. Február legelején egy esős, saras napon kerestem fel, hogy a Väderstad gépeiről beszélgessünk.
A hasonló interjúkat rendszerint egy gazdaságbemutatással kezdem, és ez most sincsen másképpen. Pontosan mivel foglalkozol a Békés megyei területeiden?
Battonya határában 300 hektáron gazdálkodunk, amiben van 20 hektár bioterület is. A főbb növénykultúránk a kukorica, a búza, a napraforgó és a repce, de vetünk bio máriatövist, gyógynövényként, olajtököt, biobúzát, és popcorn kukoricát. Egy időben édesköménnyel is foglalkoztunk. Ketten vagyunk, egy alkalmazott és én, ebből tehát következtetni lehet, hogy jelentős a gépesítettségünk. 15 évvel ezelőtt kezdtem a gazdálkodást, akkoriban csak harmadekkorák voltunk, és MTZ traktorral, SPC vetőgéppel dolgoztunk.
Azóta viszont több Väderstad munkagéped van. Mivel győzött meg a márka? Mi volt az, ami elindított az úton, hogy mostanra a géppark jelentős része piros-sárga?
Láttam egy környéken dolgozó Rapid vetőgép munkáját, és az magáért beszélt. Aztán 2008-ban vásároltunk egy simítóval ellátott Rolex 620 rögtörő hengert, és hamar kialakult bennem az érzés, hogy ha Väderstad, akkor nincs megoldhatatlan helyzet. A környéken sok Rapid van, hiszen a gazdatársak látták, hogy milyen minőségben dolgozik a vetőgépünk, és azt tapasztalom, hogy ha azzal nem működik valami, akkor nincs jól beállítva. Minden gépet hozzá kell állítani a körülményekhez. Ha kell, akkor muszáj aláfeküdni, és elvégezni a szükséges beállításokat. Enélkül nem megy egy géppel sem. Van, amit nem lehet megspórolni és a precíz beállítás ilyen. Én azt mondom, hogy a Rapid a legjobb aprómagvető gép, és ez a búzavetésnél sem kérdés. Némi túlzással persze, de még a betonba is beleteszi a szemeket. Sőt, a repcevetésre is legjobbnak tartottam addig, amíg meg nem jött a Tempo szemenkénti vetőgépünk.
Egy kicsit előre szaladtunk, mert ha jól tudom, a Rapid, és főleg a Tempo egy későbbi beszerzés, amit az NZ-Aggressive és a Carrier is megelőzött.
2009-ben vásároltuk meg az NZ-Aggressive 600 kombinátorunkat, majd 2012-ben a Carrier 500 rövidtárcsánkat. Ahhoz a Crosscutter szármaradvány-aprítót mindenkinek ajánlom. Fantasztikus munkát végez még a napraforgótarlón is. Átmegyünk rajta 15 kilométer/óra sebeséggel, és legfeljebb 10 centiméteres szármaradványokat hagy maga után, amit már könnyen leforgathatunk.
Úgy 5 évvel ezelőtt az utolsó édesköményünket is a Carrierrel tárcsáztam ki. Évelő volt, az első évben komoly hasznot hozott, a másodikban viszont a kézi kapálással csak bajom akadt, így inkább belementem a három méter magas állományba, és megszüntettem. A traktor még ki is gyulladt a kipufogóra ragadt olajos anyagtól, a Carrier viszont megoldotta a feladatot. Komoly zúzóink vannak, de tarlón egyiket sem használjuk. Csak a 45 centiméteres lapokkal szerelt Carriert, legyen szó gabonáról, repcéről vagy kukoricatarlóról.
Elejtettél egy kifejezést, miszerint a szármaradványt leforgatjátok. Ezek szerint szántotok is?
Igen, mi aktívan szántunk, nem köteleztük el magunkat a forgatásnélküli technológia mellett. Ha a Väderstadnak lenne ekéje, azt is tőlük rendelném.
2013-ban végül megérkezett az a Rapid vetőgép, ami korábban nagy hatással volt rád. Ha jól gondolom, akkor a saját tábláidon sem csalódtál.
Amikor Rapid vetőgépünk lett, akkor lett búzánk. A 3 méter munkaszélességű gépet aprómagvető egységgel rendeltük, és ebben is bizonyított. Vetettünk már vele ánizst, köményt, borsikát, sőt egyszer chiamagot is, amit kísérletnek szántunk. Szépen ki is kelt, mindössze a gyommentességet nem lehetett fenntartani. A technológiáját szerettük volna összeállítani ennek a közép-amerikai növénynek. Én is kíváncsi voltam rá, így kimentünk a területre vetni. Gazdatársam autójának hátsó ülésén volt a vetőmag. Amikor a gépkezelő odament érte, kérdezte, hogy „hol a zsák?”. Az nem volt. 25 dekás csomagból feküdt négy a kocsiban, és végül 1 hektárra összesen 60 dekagramm magot kellett kivetni. A Rapiddal ez sikerült is.
A máriatövist is a Rapiddal vetitek?
Volt rá példa, méghozzá három évvel ezelőtt. Az NZ-s kombinátorozás után Rapiddal vetettünk, és akkor 14,5 mázsát termeltünk. Tavalyelőtt viszont ennek nagyjából a fele lett egy teljesen más vetőgéppel. Mivel akkor a kelés nem sikerült túl jól, eldöntöttük, hogy a jövőben Väderstaddal vetjük a máriatövist is. Legutóbb ez már a Tempo vetőgépünkkel történt. Kipróbáltuk 45 centiméterre ciroktárcsával, és már a monitoron láttuk, hogy 100 százalékos a vetés. A kelés is jól sikerült, végül pedig 13,8 mázsa lett a betakarított mennyiség bioban. Aki foglalkozik máriatövissel, az tudja, hogy ezek nagyon komoly, rekordközeli terméseredmények.
Ha már szóba hoztad, akkor beszéljünk a Tempo szemenkénti vetőgépről, ami a Väderstad egyik kiemelkedő innovációja.
2014-ben vásároltuk meg, méghozzá úgy, hogy addig nem is láttam, hogy máshol vetett volna. De így is biztos voltam abban, hogy jól dolgozik. És így lett. A korábbi vetőgépünkben csak 500 hektár volt, úgy adtuk el, hogy Tempo-ra válthassunk. Megérkezett tehát a 6-soros Tempo T, ami bizonyította számomra, hogy az összes többi vetőgépnek ott van vége, ahol ez kezdődik – legyen szó minőségről, tőtávról, mélységtartásról vagy sebességről. 2019-ben vásároltunk egy másodikat, a 6-soros mellé egy 8 soros, V típusút is.
Egyre több csemegekukoricát is vetünk a Tempo-val bérben, mert látják a gazdatársak, hogy milyen jól működik. Bonyolult és időigényes feladat, de a kelés gyönyörű, egységes lesz. Olyannyira, hogy az egyik területen egy hétvége alatt el lehetett adni a termést még a szezon legelején. De volt olyan terület is, ahol 100 százalék felett lehetett törni a tervezetthez képest, mert egy növényen két cső is volt.
A repcét Rapiddal vagy Tempo-val vetitek?
Három éve alkalmazzuk a szemenként vetési technológiát, és már az első évben bizonyított. Akkor a 2016-ban vásárolt Topdown 300 vontatott kultivátorunkkal készítettük elő a talajt a Tempo számára, és az eredmény katalógusba illő volt. 40 hektárt vetettünk egyben, és csodaszép lett. A forgót egyébként mindig utólag vetjük, és az is gyönyörű lett. A repcével a 4 tonna/hektárt célozzuk meg, de a Rapiddal volt 5 tonnánk is, tehát az sem elérhetetlen. Amióta NZ-Aggressive, Carrier, Rollex kombinációnk van, azóta a repcében csukott szemmel is összejön a 3,5 tonna. Olyan nyugodt vagyok a repcevetéssel, hogy azt sokan elképzelni sem tudják. Biztosan tudom, hogy ha jön egy kicsi eső, akkor a növényeim szépen fognak sorolni. Hozzáteszem, hogy én sosem hengerezek repcét utólag, szerintem legtöbbször ez a hiba. Azt ajánlom mindenkinek, hogy még a vetés előtte hengerezzen a Rollex-szel. Nem baj, ha kemény a talaj, mert akár a Rapid, akár a Tempo megküzd vele, precízen belerakja a vetőmagot, és szépen ki fog kelni.
Most egyébként a mák vetésében is gondolkodom, de azt nem a Tempo tárcsás egységével, hanem a mikrogranulátum-szórójával. Maga a vetőtárcsa ugyanis kinyílik egy ponton, és a granulátumszóróból elektromos adagolással belejuttatjuk a mákot. Ilyen ötleteim vannak, tele vagyunk kísérletekkel.
A repcében tőszámot is csökkentettetek?
A Rapiddal akár félmilliót is kivetettük hektáronként, amit csökkentettünk 400 ezerre, idén pedig már találni nálam 300 ezres repcét is. De a szárazság miatt inkább a 375 ezret tartom.
Mi a helyzet az alkatrész- és szervizszolgáltatással?
A szerviz szinte nulla…
Már milyen értelemben nulla?
Olyan értelemben, hogy amióta Väderstad gépeim vannak, alig volt velük dolgom. A két komolyabb esetet rugalmasan, hatékonyan oldották meg. A Väderstad alkatrészei drágák, de ha ma délelőtt szólok, akkor holnap délután már itt vannak – ráadásul kiváló minőségben. Az egyik alkalommal a Carriernek kellett egy kerékcsapágy, mert az aggyal együtt szétment. Mikor, ha nem vasárnap… Nem akartam elbukni a hétfői munkát, így felajánlották, hogy aznap este 18 órakor találkozzunk Kápolnásnyéken, és ott megkapom az alkatrészt. Hétfőn már ment is a gép. A másik esetben a Tempo vetőgépen kellett hidraulikatömböt cserélnünk. Nem fogod elhinni, de vasárnap. Délelőtt 10 órakor telefonáltam, hogy gond van. A szervizesnek éppen családi programja volt Békéscsabán, ami után 13 órakor már itt volt a feleségével és a gyermekével, és megoldotta a problémámat. Ezt nem sokan tennék meg… A Väderstadnál viszont nemcsak a gépek jók.
