Számtalan támadás éri manapság a szántás műveletét, de ennek is léteznek olyan alternatívái, amelyek a fenntarthatóság kritériumát is teljesíteni tudják. Egy ilyen innovációt mutatott be egy osztrák fejlesztő.
A szántás energiaigényes munkaművelet, jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul alaposan megbolygatja a talajéletet is. A hagyományos ekék sokszor olyan mélyre forgatják a növényi maradványokat, hogy a lebomlás, humuszképződés folyamatához nem marad elég oxigén.
Ezt a problémát próbálta megoldani az osztrák Franz-Ferdinand Huber, aki speciális ekét fejlesztett ki. A Huberpflug névre hallgató munkaeszköz valójában egy tárcsás eke, ami önmagában nem új találmány, ám ennél a verziónál csupán szabadon forgó alkatrészeket találunk, ami akár 25%-os üzemanyag-megtakarítást eredményezhet szántásnál.
A Huberpflug felépítése is roppant szokatlan, hiszen minden függőlegesen orientált homorú tárcsához egy-egy vízszintes lapos tárcsa kapcsolódik. A feltaláló szerint a talaj jobban morzsolódik, és javul a növényi maradvány eloszlása is.
A „haladósabb” munkavégzés eredményeként nagyobb a területteljesítmény, ami szintén hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A speciális műszaki megoldások révén a munkamélység, illetve a művelési intenzitás fokozatmentesen állítható be.
Franz-Ferdinand Huber szerint ezzel a géppel a gazdák egyszerre három eszközt kapnak, ugyanis képes kiváltani az ekét, a kultivátort és a tárcsás boronát (rövidtárcsát) is. Az „alacsony energiájú” ekének hívott Huberpflug itt látható működés közben:
