Az Agrofórum Online a Csongrád megyei székkutasi helyszínen járt, ahol az idei 23 indulóval már az V. regionális szántóversenyt tartották.
Nyolc helyszínen folynak a XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny előválogatói, a hazai regionális versenyek. A július 25-i, somodori megmérettetés után augusztus 8-án két helyszínen (Siófok-Kilitin és Székkutason) is földbe mélyedtek az ekék. Az Agrofórum Online a Csongrád megyei székkutasi helyszínen járt, ahol az idei 23 indulóval már az V. regionális szántóversenyt tartották.
Képek a székkutasi szántóversenyről >>>
A XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny fordulóinak további helyszínei >>>
Gépbemutató, veterán eszközök kiállítása, és persze embert próbáló hőség fogadta az augusztus 9-én 9 órára a székkutasi csicsatérre érkezőket, akik mind arra voltak kíváncsiak, miként kell és lehet manapság mesterien elvégezni a földmunkát.
Rostás Péter, Székkutas alpolgármestere köszöntője után Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkára beszélt arról, hogy a szakmaspecifikus, gyakorlatorientált képzési modell lehet a záloga a magyar vidék felemelkedésének. „A földművelésügyi tárca kiemelten fontosnak tartja a mezőgazdasági oktatás és szakképzés új alapokra helyezését. A cél – mind a közép, mind pedig a felsőfokú oktatásban – a minél felkészültebb szakembergárda képzése lehet. „Az elméleti képzettség az oktatási intézményekben ugyan megszerezhető, de a gyakorlat elsajátításában a szántóversenyeknek óriási szerepe lehet. A szántás színvonala ott a legmagasabb, ahol az ilyen versenyek a legnagyobb tradícióval rendelkeznek” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország e téren jól áll, hiszen az 1840-es évektől kezdve már dokumentáltan rendeztek „ekeversenyeket”.
Az ágazat elmúlt években elért eredményeiről szólva kiemelte, hogy az agrárium a gazdasági válság idején tudott húzóágazattá válni, 2410 milliárd Ft-os kibocsátásával tavaly újabb rekordot ért el, ami folyóáron 42,9 %-kal haladta meg a 2010-es értéket, miközben a foglalkoztatottak száma is 10 %-kal emelkedett. A hosszú távú versenyképesség szempontjából fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági beruházások 2010-2014 között 53,5%-kal bővültek, és az öntözött területek nagysága is emelkedett, amely 2013-ban meghaladta a 104 ezer hektárt.
Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetének elnöke szintén a piacképes és jól képzett szakemberek fontosságát hangsúlyozta, amit a szántóverseny csak tovább erősít, hisz a fiatal versenyzők jelenléte a munka szeretetéről árulkodik. „Nekik az idősektől kell eltanulniuk a szakmát, illetve az oktatási intézmények képzéseinek segítségével” – mondta, zárásként megjegyezve, hogy a kamara a jövőben is támogatni fogja az agrárrendezvényeket.
A beszédeket követően Iványi László esperes plébános megszentelte az ekét, amelyet Vladár Sándor református lelkész áldott meg.
Ekkor kezdődhetett meg a mintegy három órán keresztül tartó megmérettetés. Miután a bírók ellenőrizték az Orosházáról, Jászkisérről, Sándorfalváról, Ópusztaszerről, Balástyáról, Szarvasról, Hódmezővásárhelyről és természetesen helyből érkező versenyzők 20 perc alatt kiszántott nyitóbarázdáit, 2 óra 40 percen át végezhették el a versenyszántást. A talaj megfelelőnek bizonyult, hiszen a csicsatéri föld az utóbbi időkben kétszer is kapott összesen mintegy 60 mm esőt.
A verseny kategóriái, megmunkált földterület nagysága:
I. 2-3 fejes ágyekék (20x100m)
II. 4-5 fejes ágyekék (40x100m)
III. 2-3 fejes váltva forgató ekék (20x100m)
IV. 4-5 fejes váltva forgató ekék (40x100m)
V. Lófogatú szántás (20×100)
VI. Veterán traktoros szántás (100x15m)
A szántóversenyre látogató több mint 500 érdeklődő eközben a Güttler hengerek és a Lemken kultivátorok talajművelő bemutatóit tekinthette meg, bemutatkozott a svájci Hürlimann, de a Kubota japán kistraktort is ki lehetett próbálni. A legújabbak mellett persze a régi mezőgazdasági eszközök is felsorakoztak, világháborúk előtti időkből való darálók, kukoricamorzsolók és szecskavágók várták az érdeklődőket, majd cséplési bemutatót is tartottak.
A bírói csapat a versenyzők teljesítményének értékelésekor a szántás szépségét, egyenességét, a szármaradványok leforgatását, az eke ki- és beemelésének egyhangúságát vette figyelembe.
„Mindenkin látszik a készülés, hogy mindenki próbálta a legjobbat kihozni magából, jó versenyhez méltó, egyenes barázdákat láttunk. Az ék szántások elkészítése sok esetben nehézséget jelentett, az ágyekéknél sok esetben a záró barázdák nem jöttek ki. A lovas szántók is derekasan helytálltak, jó eredményeket értek el. Összességében mindenki meghallgatta a tanácsainkat, és próbálta a legjobb eredményt elérni, és még az idővel is jól gazdálkodtak” – mondta értékelésében a Magyar Szántóverseny Egyesület képviseletében Dr. Rátonyi Tamás (egy. adjunktus, DEATC Földműveléstani Tanszék).
A győztesek:
2-3 fejes ágyekék: Kiss László (Székkutas)
2-3 fejes váltva forgató ekék: Farkas Gábor (Jászkisér)
4-5 fejes ágyekék: Vörös János (Hódmezővásárhely)
4-5 fejes váltva forgató ekék: Kovács Imre (Kútvölgy)
Veterán traktorok: Ördög János (Sándorfalva)
Lófogatos szántás: Csorba Ferenc (Pusztaszer).
A kategóriák első-második helyezettjei – pontszámtól függően – a szeptember 19-én Kenderesen lévő XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny döntőjébe is továbbjutottak.
(Csomós Éva – Agrofórum Online)
