Időjárás

Csalóka a sok csapadék, 2022-nél is rosszabb év jön hamarosan

Agrofórum Online

Az idei év inkább kivételnek számít a viszonylag sok csapadékkal, ugyanis a magyar gazdáknak is nagyobb kihívást jelentő, szárazabb, sok extrémitást hozó időjárási körülmények közt kell majd termelniük a jövőben.

Alap a talaj címmel rendezett nyári roadshowt 2023 júliusának második felében az AXIÁL Kft. és a Phylazonit. Az 5 helyszínt érintő országjárás utolsó állomásán vett részt az Agrofórum Online. A zárásra augusztus 1-jén került sor a Hajdúságban, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. kalászos tarlóján.

A bevezető előadást Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docense tartotta, kiemelve, hogy nem az „ijesztgetés” a célja, hanem a várható (közel)jövővel való szembesítés.

Sok gazdálkodó még ma sem hajlandó elfogadni a klímaváltozás tényét, de azt mindenki tapasztalja, hogy immár megváltozott körülmények közt kell gazdálkodni Magyarországon is. Jól kirajzolódnak a hazai időjárás trendjei, és érdemes rájuk jó előre felkészülni, hiszen 50–60 százalékban ez határozza meg a termesztés sikerét.

Korábban csak a talaj fizikai állapotát igyekeztünk befolyásolni a gazdálkodás során, de már az 1980-as években látszódni kezdtek a nyugtalanító talajdegradációs folyamatok. Ma pedig úgy tűnik, hogy a megfelelő szervesanyag-gazdálkodással tudjuk legjobban felkészíteni talajainkat a klímaváltozásra – emelte ki Kovács Gergő Péter.

Mi is jellemzi majd Magyarország klímája a következő évtizedekben? Enyhe és csapadékos tél, meleg és száraz nyár (amit 2022 is megmutatott), valamint szélsőséges csapadékeloszlás, márpedig 30–40 mm esőt pár óra alatt nem tudnak befogadni sem a csatornák, de a leromlott talajszerkezet sem. Több lesz a szeles és viharos nap, gyakoribbak a jégverések, ugyanakkor csökken a fagyos napok száma, vagyis ezek egyre kevésbé segítenek be a növényvédelembe. A kórokozók, kártevők már így is szélesebb körben jelennek meg, gyorsabban szaporodnak.

Talajszelvény Hajdúböszörményben

Európa a kritikus térségek közé tartozik, ahol az éves átlaghőmérséklet gyorsabban emelkedik a vártnál. Nem kell messzire tekinteni, 2023 júniusában már 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos felszíni léghőmérséklet az 1950-es és 1980-as évek között mért átlagnál.

Ráadásul minden évszak esetében ez tapasztalható, pedig az összes növénytermesztési technológiánk bizonyos hőmérsékleti tartományra van beállítva. A hőmérséklet-emelkedés káros hatással van a műtrágyák hasznosulására, a növényvédelmi készítmények hatékonyságára, eltolódnak a vetési időszakok, a T4-es gyomnövények pedig akár már tavasszal megjelennek, de a sort szinte a végtelenségig folytathatnánk.

Megnövekedett a száraz periódusok száma egy évben, és egyre hosszabbak, sokszor akár 2 hétig sincs csapadék. Idén szerencsésebbek vagyunk, de nem ez a valóság, valószínűleg hamarosan jön egy rosszabb év a 2022-esnél is, ne dugjuk a fejünket a homokba, nézzünk vele szembe – emelte ki az előadó.

Kovács Gergő Péter rámutatott arra is, hogy a szervesanyag-mérleget kevesen nézik a tábláiknál, pedig pár évente érdemes legalább a humusztartalom változását kielemezni. Bizonyos, hogy a szervesanyag-készlet jelentősen csökkent a talajainkban az elmúlt 30–40 évben, és ezt valahogyan pótolni kellene, alomanyaggal, istállótrágyával, hígtrágyával, komposzttal, zöldtrágyával vagy – kézenfekvő módon – tarlómaradvánnyal.

A szervesanyagkészlet dúsításával, a talaj újraépítésével több nedvességet tudunk megőrizni, és ez kulcsfontosságú a talajaink rezilienciája, a klímaváltozással szembeni ellenálló-képessége szempontjából.

Kedvező fejlemény, hogy egyre rövidebb a technológiai sor a tarlótól a vetésig, sok munkaműveletet összevonunk, kevesebbszer bolygatjuk a talajt, ezáltal kevesebb szervesanyag vész el.

Alapvető feladat a tarlógazdálkodás, a növényi maradványok bedolgozása, hiszen azok védik a felszínt az UV-sugárzás ellen. A talaj morzsalékos szerkezetéhez elengedhetetlen struktúranyagokról van szó, ezért nem szabad a szalmát minden évben lehozni a földről, mert nem tudjuk szerves trágyával pótolni.

Kovács Gergő Péter végezetül a saját területükön végzett gödöllői kísérletük eredményeit hozta fel pozitív példaként. Gyenge minőségű homokterületen gazdálkodnak, ám az okszerű, átgondolt művelésnek köszönhetően (nem hozták le például a szalmát, viszont szerves anyagot hoztak rá, forgatás nélküli alapművelés végeznek, magágykészítő vetőgéppel dolgoznak) 4-5 év alatt 4-5 tonnás őszi búza helyett ma már 6-7 tonnás hektáronkénti hozammal büszkélkedhetnek. A titok: jobban odafigyeltek a talajra, több lett a szerves anyag.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tavaszi fagyok: egyre nagyobb veszélyben a gyümölcstermesztés

2025. március 19. 08:10

Az enyhébb telek miatt a növények vegetációs ciklusa egyre korábbra tolódik, viszont a tavaszi fagyok az átlagos klímaviszonyokat követik.

Kutya hideg volt, a talajok 5-10 cm-es rétege sokfelé átfagyott, ez segít a növényvédelemben

2025. február 21. 13:10

Januárban tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt.

2025. január: megérkezett a La Niña!

2025. január 20. 13:10

Decemberben a Csendes-óceán trópusi részén kialakultak a La Niña jelenséghez köthető körülmények. Mire számíthatunk ezután?

Tartós hidegre lenne szüksége a mezőgazdaságnak

2025. január 10. 14:40

A tél januárig nem hozott igazi hideget, és az elkövetkező hetekben sem számíthatunk erős fagyokra. Mit jelez az agrometeorológia?

Ez volt a legmelegebb április 1901 óta

2018. május 7. 10:10

Áprilisban beköszöntött a nyár. A 2018. április havi országos átlaghőmérséklet az 1901-től tekintett rangsorban a legmelegebbnek adódott.

Terménypiac: esik az eső és emiatt az árak is – kivéve itthon!

2018. április 17. 16:06

Az északi félteke időjárása van a középpontban és megy az egyensúlyozás a szükséges csapadék és a vetés késése miatti aggódás között.

La Niña helyett El Niño: mit jelent ez nekünk?

2023. december 20. 15:40

2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett.

Jelentős mennyiségű csapadék várható

2019. április 8. 14:47

Az OMSZ szerint ezen a héten többször és sokfelé csapadékos idő várható, szerdáig főleg délen és a Dunántúlon, majd a hét második felében országszerte.