Mi a különbség a baromfipestis és a madárinfluenza között?

A baromfipestis és a madárinfluenza két különböző, vírus okozta fertőző betegség. Közös jellemzőjük, hogy nagyon veszélyes és rendkívül fertőző kór mindkettő, és számottevő pusztítást tudnak végezni a madarak, és kifejezetten a házi szárnyasok között.

Gyakorlati szempontból a legfontosabb különbség a két betegség között a kórokozó vírus típusában és a megelőzési lehetőségekben van. Ezeken a szempontokon kívül a két vírus elterjedésével, a kórokozók megbetegítő képességével, a betegségek tüneteivel és terjedésével is foglalkozunk.

A kórokozók elterjedése

A madárinfluenza 2006 februárjában jelent meg először Magyarországon. Bár a betegség kezdetben csak időszakosan, néhány évente bukkant fel (pl. 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban), a szakértők szerint a madárinfluenza mára állandóan jelen van (endemikussá vált) hazánkban és Európa többi országában is.

A baromfipestis (más néven Newcastle-betegség) a 20. század második felében komoly járványokat okozott az európai és hazai állományokban is, de a kötelező és szigorú vakcinázási programoknak köszönhetően sikerült teljesen visszaszorítani a kontinensen a fertőzést. Ennek köszönhetően évtizedekig nem volt jelen Magyarországon, egészen mostanáig, 2026. szeptember 8-ig.

A kórokozó

A baromfipestist egy, a Paramyxoviridae családba tartozó egyszálú, nem szegmentált RNS-t tartalmazó burkos vírus okozza, pontosabban az 1-es típusú, madarakat fertőző paramyxovírus (APMV-1 típus).

A madárinfluenzát az Influenza A vírus különböző törzsei (például a H5N1 vagy a H5N8) okozzák. Érdekesség, hogy régebben a madárinfluenzát „klasszikus baromfipestisként” is emlegették a hasonlóság miatt, de a virológusok már élesen különválasztják őket a tudomány mai állása szerint.

Milyen fajokra jelentenek veszélyt?

A baromfipestis a háziasított és a vadon élő madarakat egyaránt érintheti. Jelenlegi tudományos ismeretek szerint több mint 230 madárfajt képes megfertőzni. A házi baromfifajok közül legfogékonyabb a házityúk, a pulykák, fürjek, galambok és díszmadarak (például a papagájok) szintén könnyen megbetegedhetnek. A kacsák és a libák ellenállóbbak, náluk többnyire csak fiatal korban és rendkívül erős fertőzés esetén jelentkeznek tünetek. A vadon élő madarak (főleg vízimadarak) szintén ritkán betegednek meg, de komoly szerepük van a vírus terjesztésében.

A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba sorolhatóak: lehetnek alacsony vagy magas patogenitásúak (megbetegítő képességűek). A legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van.

A madárinfluenza változékonysága miatt kialakultak a vírusnak olyan változatai, melyek embereket is képesek megbetegíteni. A vírus emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 vírustörzseket tartják. Ezek a törzsek a madarak közül vadon élő madárfajokat és házi baromfi fajokat is képesek megbetegíteni.

A vírusok terjedése

A baromfipestis a levegő útján, belégzéssel vagy a vírus szájon át való felvételével terjed. Ennek fényében elsősorban fertőzött élő állatokkal, vágási melléktermékekkel, valamint fertőzött takarmánnyal és vízzel is terjed. A fertőzött állatok ürüléke, légúti váladéka, a rágcsálók, a rovarok, a gondozók ruházata és a szállítóeszközök (ketrecek, járművek) is könnyen átvihetik a vírust egyik állományról a másikra.

A madárinfluenza esetében a háztájon tartott állatok közötti terjedést a szálló por, tollpihék és a többi állattal való többszöri érintkezés segíti elő. Legtöbbször a fertőzőanyagot tartalmazó ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, de akár a cipőnk talpával is be lehet vinni az ólba. A terjedést segíti, hogy az ürülékben hetekig, a természetes vizekben pedig nem ritkán két hétig is kimutatható a vírus. Ezzel magyarázható, hogy a fertőzést sokszor a vizekhez kötődő vándormadarak, köztük a vadkacsák vagy gázlómadarak terjesztik.

Jellemző tünetek a madaraknál

Bár mindkét betegség okozhat hirtelen, tömeges elhullást, az okozott tünetekben vannak eltérések. A betegségek tünetei függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől és a tartási körülményektől is.

Baromfipestis esetében a lappangási idő 2-15 nap is lehet. Fertőzött állatoknál gyakoriak az idegrendszeri tünetek, például a madarak nyaka teljesen kitekeredik (nyakcsavarodás), megfigyelhető ebből adódóan ferde nyaktartás (torticollis), a fertőzött állat megbénul, vagy körbe-körbe jár. Emellett zöldes színű vagy véres hasmenés és légcső- vagy légzsákgyulladás miatt fellépő légzési nehézség is megfigyelhető a fertőzött állatnál. A vírusnak különböző patotípusai eltérő tüneteket okozhatnak a fogékony állatokban, például:

• Lentogén vírustörzsek által okozott fertőzés esetén könnyezés és a szemben egy váladék alkotta „dugó” kialakulása figyelhető meg.
• Mezogén vírustörzsek köhögést, nehézlégzést és elhullást okoznak. A fertőzés befolyásolja a tojástermelést és a tojásminőséget is (a barna héjú tojások héja fehérre változik).

Madárinfluenzánál inkább általános és légzőszervi tünetek figyelhetők meg. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követően (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) sok állat rövid időn belül elpusztul. A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is.

Megelőző védekezési lehetőségek

A legnagyobb gyakorlati különbség a két betegség között, hogy a baromfipestis ellen létezik hatékony védőoltás (vakcina), mivel a betegséget okozó vírus stabilabb genetikailag, vagyis nem változik (mutálódik) gyorsan a genetikai állománya, így a védőoltások hosszú távon is hatékony védelmet nyújtanak ellene. Magyarországon a nagyobb, gazdasági célú baromfiállományokban kötelező is beoltani a vírus ellen az állatokat.

Ezzel szemben a madárinfluenza ellen a mindennapi gyakorlatban jelenleg nincs általános kötelező oltás a háztáji vagy nagyüzemi állományokban. Ha megjelenik a vírus, a fertőzött állatokat sajnos le kell ölni, a többit pedig szigorú zárva tartással (biztonsági intézkedésekkel) kell védeni a vadmadaraktól.

Veszély az emberre

A baromfipestis emberre nem veszélyes. Aki közvetlenül fertőzött madarakkal dolgozik, annál nagyon ritkán enyhe kötőhártya-gyulladást vagy influenzaszerű tüneteket okozhat, de nem terjed emberről emberre.

A madárinfluenzának bizonyos törzsei (mint az említett H5N1) képesek megfertőzni az embert, és akár súlyos betegséget is okozhatnak. Bár emberről emberre nehezen terjed, a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés súlyos, akár életveszélyes tüdőgyulladást is okozhat az embernél.

Összefoglalva a két vírus és az általuk okozott betegség közti lényeges különbségeket:

Tulajdonság	Baromfipestis (Newcastle-betegség, ND)	Madárinfluenza
Víruscsalád	Paramyxoviridae	Orthomyxoviridae
Kórokozó	Paramyxovírus (APMV-1 típus)	Influenza A vírus különböző törzsei (H5N1, H5N8)
Terjedés	Levegő útján, belégzéssel vagy a vírus szájon át való felvételével	Szálló por, tollpihék és a többi állattal való többszöri érintkezéssel, ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipő talpával
Legfőbb tünetek	Nyakcsavarodás, ferde nyaktartás, bénulás, zöld/véres hasmenés, légzési nehézségek	Étvágytalanság, testtömeg-csökkenés, bágyadtság, borzolt tollazat, ödéma, tojástermelés csökkenése, hirtelen tömeges elhullás
Oltóanyag	Rendelkezésre áll, alkalmazása kötelező a gazdasági célú állományokban	Nincs általános oltás
Kockázat az emberre nézve	Minimális (felléphet enyhe kötőhártya-gyulladás)	Bizonyos törzsek (pl.: H5N1) súlyos, akár halálos megbetegedést is okozhatnak

Legújabb hírek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeptember 14-i, legújabb közleménye szerint újabb brojlercsirketelepen igazolta a hatóság laboratóriuma a baromfipestis vírus jelenlétét, ezúttal Kerekegyházán, egy 20400 brojlercsirkét számláló állományban. Az országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte az érintett állomány felszámolását és a szükséges járványügyi intézkedéseket:

• a gazdaság körül a hatóság 3 km sugarú védőkörzetet és 10 km sugarú megfigyelési körzetet jelölt ki;
• az állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is folyamatban van.

Kapcsolódó cikkek:

• Bács-Kiskun vármegyében baromfipestist igazolt a hatóság brojlercsirke állományban
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes I. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes III. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes IV. rész
• Egy ősi tyúkfajta nyújthat segítséget a madárinfluenza elleni védekezésben?
• Biztonságos a madáretetés madárinfluenza idején?

Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! 

KATTINTSON!