Néhány évtized alatt megváltoztak a teleink, ma már decembertől februárig aligha kell óriási havazásokra és dermesztő fagyokra számítani Magyarországon. Kivételes évek azonban mindig lesznek – vajon az idei közéjük tartozik majd?
Erről beszélgetett egyebek mellett az Index.hu Kibeszélő című YouTube-műsora Reisz Andrással, az ismert meteorológussal. A videóból kiderül, hol és hogyan készülnek a világ legpontosabb negyedéves előrejelzései, miért volt csapadékos az idei nyár, miközben tavaly az aszály dühöngött, illetve azt is megtudhatjuk, hogy alighanem az idei volt 125 ezer éve a legmelegebb esztendő.
A műsor kétségkívül egyik legérdekesebb része azonban arról szólt, milyen is lesz az előttünk álló tél. Ez mezőgazdasági szempontból sem mellékes, némi hó és fagy ugyanis elkélne, hogy megritkítsa a kórokozókat és kártevőket. Nos, ebből a szempontból nincs jó híre a szakembernek.
Reisz András nem cáfolta, hogy régen a magyar telek havasak és hidegek voltak, ám ez alól is akadt jócskán kivétel. Télen ugyanis az Atlanti-óceán felől mindig enyhe, nedves levegő áramlik felénk, és csak akkor állnak be a mínuszok, esik a hó, ha nem nyugatról, hanem például a sarkvidék vagy Szibéria felől tör be egy hidegfront.
„Jelenlegi tudásunk szerint mindenképpen egy átlagosnál enyhébb, de csapadékosabb tél várható idén. A csapadék valószínűleg folyékony halmazállapotban fog érkezni a leggyakrabban. Decembertől februárig egyértelműen ezt mutatják az előrejelzések” – mutatott rá a meteorológus.
(Fotó: june66/Pixabay)
