A Karib-térség apró szigetállamait évek óta hatalmas, rothadó algaszőnyegek borítják, amelyek nemcsak a turizmust, de a helyi ökoszisztémákat is súlyosan károsítják.
A jelenség hátterében az úszó barnamoszatok (Sargassum spp.) tömeges elszaporodása áll, amelyet a klímaváltozás és a tápanyagterhelés együttesen gerjeszt. Grenada partjai hónapokon át barnamoszat-tömegek fogságába kerülnek, a bomló hínár pedig mérgező gázokkal terheli a környezetet. A helyi döntéshozók azonban új irányt szabtak: hasznosítani akarják az algát, és gazdasági értéket teremteni a környezeti katasztrófából.
Barnamoszat-hegyek a parton
Míg 15 éve a grenadai lakosság alig hallott az úszó barnamoszatokról, ma már rekordmennyiség sodródik a térségbe. Tudományos műholdfelvételek alapján 2025 júniusában mintegy 38 millió tonna algaszőnyeg lebegett a Karib-térségben. A melegedő víz, valamint a mezőgazdasági és szennyvíz-eredetű tápanyagok óriási mértékben gyorsítják a moszatburjánzást.
A partra sodródó barnamoszat bomlás közben mérgező gázokat ereget, amelyek légúti panaszokat okozhatnak, és a tengerparti ökoszisztémákat is roncsolják. Jane Nurse, a grenadai kormány szakértője hangsúlyozza: a kis szigetállamok nem okozói a klímaváltozásnak és a tápanyagterhelésnek, mégis ők viselik a következményeket.
Problémából erőforrás: a hasznosítási ötletek sora
A 110 ezres Grenada célja, hogy a barnamoszatot értéket termelő alapanyaggá alakítsa. A kormány közel 30 beérkezett projektjavaslatot vizsgál, köztük:
- Mezőgazdasági felhasználás: biostimulánsok, algakomposzt, szerves trágyák
- Energetikai megoldások: pirolízises üzemanyag, biogáz
- Ipari és kozmetikai alapanyagok: fucoidán, alginát, textilipari rostok
A stratégia célja, hogy a partokra sodródó algatömegből munkahelyek és exportképes termékek szülessenek.
Európai támogatással épül a barnamoszat-gazdaság
2023 óta az EU Global Gateway kezdeményezése aktívan támogatja a karibi barnamoszat-krízis megoldását. A program Grenada, Mexikó és a Dominikai Köztársaság bevonásával dolgozik azon, hogy hatékony rendszereket építsen ki a hínár gyűjtésére, feldolgozására és piacra vitelére.
A felek 2026-2027-re 660.000 tonna barnamoszat begyűjtését vállalták, amelyből Grenada 10.000 tonnát teljesít. A szakértők szerint kulcskérdés a tengeri gyűjtés, mert a partra érkező barnamoszat bomlása már komoly egészségügyi kockázatot jelent, többek között a várandósokra és az asztmásokra is.
High-tech bioraffinálás: arcápoló szérumtól a textíliákig
A finn Origin by Ocean vállalat alapítója, Mari Granström, a barnamoszat-ipar egyik úttörője. Cége már bemutatott egy arcápoló szérumot, amelyhez a Karib-térségből származó barnamoszatból kivont hatóanyagokat használ. A vállalat 2027-re Finnországban indítja első bioraffinériáját, majd négy továbbit telepít a Karib-szigetekre. Granström célja, hogy a helyi közösségek ne csupán betakarítók legyenek, hanem saját szakértelemmel működtessék az üzemeket, így a gazdasági haszon is a régióban maradjon.
Turizmustól a tudásalapú gazdaságig
Grenada a mezőgazdasági, energetikai és kozmetikai projektek közül a legígéretesebbeket társfinanszírozza. A modell nagy eséllyel segítheti a karibi szigetállamokat abban, hogy kilépjenek a turizmus egyoldalú gazdasági függéséből, és fenntartható, innovatív iparágakat építsenek. Így az algaszőnyeg, amely éveken át pusztította a strandokat, végül akár a térség következő gazdasági motorjává is válhat.
Kiemelt kép: Pixabay.
