Másfél évtizeddel ezelőtt még engedélyezett volt a nutriatenyésztés Magyarországon, utána viszont fordult a kocka, és a rágcsálók az ellenségeinkké váltak.
Izgalmas hírt tett közzé a napokban a Szegedi Vadaspark. Bejelentésük szerint a mosómedvéik ezentúl új fajjal osztoznak a kifutójukon, mégpedig olyan állattal, amelynek meglehetősen hányattatott sors jutott Magyarországon. A hódpatkánynak is nevezett nutria Dél-Amerikában honos, nagytestű, 40–60 centiméter hosszú rágcsáló. Mivel a tartása egyszerű, ráadásul ez az emlős igen szapora, ezért korábban rengetegen tenyésztették hazánkban is.
2010-ben azonban fordult a kocka és a nutria kedvtelésből való tartását, szaporítását és forgalomba hozatalát megtiltották Magyarországon. Nyilvánvalóvá vált, hogy invazív fajként, ökológiai szempontból fokozott veszélyt jelent az őshonos növény- és állatvilágra, ez pedig a tenyésztőit is új helyzetbe hozta. Kénytelenek voltak felszámolni az állományaikat, de hasonló folyamat korábban már Európa már részein is lejátszódott.
A nutriát az 1900-as évek elején szőrmekészítés céljátból telepítették be kontinensünkre, a gazdaságokból kiszökött állatok azonban gyorsan önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a kemény mínuszokat is. A hazánkban napjainkban felbukkanó rágcsálók a korábbi telepekről származnak, illetve sok külföldről érkezett a folyóvizek mentén.
A közelmúltban a magyarországi sajtó is egyre többet cikkezett arról, hogy ez az inváziós faj olyannyira elszaporodott, hogy már a gyérítésük is szükségessé vált. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, elsősorban Zala megyében már állami védekezést rendeltek el ellenük, elsősorban élvefogó ládacsapdák használatával, de akár drasztikusabb módszerekkel, fegyverekkel is. 2024–2025-ben 100-nál is több nutriát sikerült elejteni, ám az általuk jelentett probléma továbbra is fennáll.
A hódpatkány-populációk gyorsan növekednek, mert a nőstény évente két alkalommal is világra hozhat akár 9-10 utódot. Az állatok a rágásukkal nagy területen képesek kipusztítani a nádast, télen a vízinövények gyökereit is kiássák, part menti ásásuk pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével. Szívesen pihennek madárfészkekben, az ott lévő fiókákat kitúrják, a tojásokat összetörik. A Szegedi Vadasparkba költözött példányokat a Pest megyei Ócsa környékén fogták be.
Nutriák a Budapesti Állatkertben is élnek:
