A szántóföldi növények sincsenek biztonságban attól a rágcsáló emlőstől, amely a közelmúltban már a Kis-Balatonon is megjelent.
A Balaton és környéke eddig is bővelkedett inváziós növény- és állatfajokban, amelyek kisebb-nagyobb mértékben máris átalakították az ottani ökoszisztémát. Jelenlétüket alkalmanként a turisták is megérzik, az érdes tócsagaz vagy a nagy tüskehínár például a fürdőzőket is kifejezetten zavarja, mert a leveleik kellemetlen, szúrós nyúlványaival nem szerencsés közeli kontaktusba lépni.
A közelmúltban pedig egy olyan állatfaj bukkant fel a Kis-Balatonon, amely jelenlétének a szakemberek egyáltalán nem örülnek. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatójának kameracsapdája alátámasztja, hogy a magyar tenger környékén is megjelent egy olyan emlősfaj, amelyre elsősorban éjszakai aktivitás jellemző. Ha azonban elszaporodik és meghonosodik, akkor nappal is találkozhatnak majd vele az arrafelé járók.
Egy nutria kifejlett példányáról van szó, és a kutatók szerint a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett a területre. Bő egy évtizede már a Dunán és mellékágain, valamint az Ipoly mentén is rögzítették a hódpatkánynak is nevezett állat felbukkanását, így valóban csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenik meg a Balaton vízgyűjtő területén.
Csak engedéllyel vadászható
A nutria az Európai Uniónak a veszélyt jelentő, idegenhonos inváziós fajok jegyzékén is szerepel. Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. Télen kiássa a vízinövények gyökereit is, part menti ásása pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével. Legjobban a lágyszárú növényeket kedveli, így a szántóföldek sincsenek tőle biztonságban. Ha kialakulnak jelentős állományai egy területen, akkor szinte lehetetlen visszaszorítani. Mindezzel együtt a nutria jelenleg csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon.
Értékes prémje miatt korábban szívesen tenyésztették ezt az emlőst, sőt elterjedt a húsának fogyasztása is. A nutria erősen kötődik a vizes élőhelyekhez és azok partfalába akár emberderéknyi átmérőjű, mély üreget készít pihenésre, illetve a kölykök felnevelésére. Évente egy alkalommal ellik, és 4–7 utóda a következő ellésig a nősténnyel marad. Az őshonos európai hód élőhelyén való elterjedése meglehetősen aggasztó, ezért a hódpatkány hazai állományát a vadászok erőteljesen gyérítik.
Éjszakai kamerafelvételen bukkant fel először a nutria:
