A Balaton a legértékesebb természeti kincseink közé tartozik, ezért fokozott figyelmet szokott kelteni, ha valami veszélyezteti ökoszisztémájának egészségét.
A magyar tengernek nevezett Balaton hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Egyelőre a téli forgalma meg sem közelíti a nyárit, de így legalább a tónak marad ideje a regenerálódásra. Mindemellett a globális klímaváltozás máris komolyan érezteti rajta a hatását, hiszen olyan állatok és növények jelentek meg benne és a környékén az utóbbi évtizedekben, amelyek invazív fajokként egyáltalán nem illenek bele az ökoszisztémába.
A Balaton sokak által figyelmen kívül hagyott része a tőle délnyugatra fekvő Kis-Balaton, pedig ez a 19. századig még egységet képezett a tóval, annak egyfajta nyúlványa volt. A Zala folyó ott rakta lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, ám a szabályozási munkák következtében a Kis-Balaton vízzel borított területei az 1800-as években jelentősen csökkentek, a mezőgazdasági termelés pedig megnövelte a kémiai és biológiai szennyezést.
A Kis-Balaton mára elvesztette szűrő funkcióját, ami negatívan hatott a Balaton vízminőségére is. Ráadásul olyan élőlények jelentek meg benne, amelyek a káros folyamatokat tovább erősítették. Néhány éve például a szakemberek felfedezték a Kis-Balatonban az úszó kagylótutajt, amely kissé megtévesztő neve ellenére nem állat, hanem a vízfelszínen lebegő évelő vízinövény.
Korábban Dél-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában volt honos, ám az élővizekben invazívan viselkedő faj végül nálunk is megjelent, és ma már sok feladatot jelent a rendszeres eltávolítása. Az úszó kagylótutaj a gyanú szerint akvaristák által kerülhetett a tóba, és hiába kedveli a trópusi meleget, Magyarországon is gond nélkül meghonosodott.
A szakemberek abban bíznak, hogy a kisebb lokális foltok folyamatos eltávolításával meg tudják akadályozni a növény robbanásszerű szaporodását. Az úszó kagylótutaj elsősorban azért kártékony, mert nagy tömegben lefolyási akadályt képez, sőt oxigénhiányt is okozhat (azzal pedig halpusztulást), és akár a parton is képes területet foglalni magának. Szívóssága révén az enyhe telet is túléli, most viszont a víz befagyásával jó esély van a kipusztulására.
Így próbálnak elbánni az invazív növénnyel:
