A „magyar tengernek” nevezett Balaton kiterjedése napjainkban a legkisebb a 10–12 ezer éves története során. Mi történne, ha újra a régi méretére duzzasztanánk?
A nyári aszály és forróság idején az emberek elkezdenek aggódni a Balatonért, amely a legmelegebb hónapokban szinte menetrendszerűen veszít a vízállásából. Idén július 20-án például mindössze 64 cm-t mértek a szakemberek, miközben ennek maximuma 155 cm volt (1947 áprilisában). A félelmek mindezzel együtt indokolatlanok, a „magyar tengernek” nevezett tó még sokáig a kincsünk marad.
És ha már a tengert emlegettük: kevesen tudják, hogy a Balaton az 1980-as évek elejéig egyértelműen édesvizű tó volt, ma azonban már édes-sós átmeneti víz. A tó összes ionkoncentrációja a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620–690 mg/l körülire nőtt, de a víz szalinizációjára (lényegében sósabbá válására) már az 1890-es években felfigyeltek, és a folyamat azóta is tart. A fő ionok közül egyedül a kalcium-ion koncentráció nem változott a mérések kezdete óta.
A 10–12 ezer éve kialakult Balaton öt, egymástól addig független vízmedence összeolvadásával jött létre. A legkisebb kiterjedését ma mérhetjük (600 négyzetkilométer), miközben a legnagyobb kiterjedése ennek a duplája, 1200 négyzetkilométer volt. Jelentős anyagi ráfordítással alighanem meg tudnánk oldani, hogy ismét több víz legyen a tóban, bár az alacsony vízállás önmagában még nem teszi egyértelműen indokolttá a külső vízpótlást.
Megváltozó egyensúly
Ráadásul a kívülről bevezetett vízzel alighanem megváltoztatnánk a Balaton kémiáját is, például a kisebb pH-jú (savasabb) víz súlyosan károsítaná a sav-bázis egyensúlyt, illetve a mostanihoz alkalmazkodott élővilágot. A kívülről bejuttatott extra tápanyagoknak pedig minden bizonnyal a nemkívánatos algák örülnének a legjobban.
Mégis érdemes eljátszani a gondolattal, hogy a megnövelt vízszintű és vízmennyiségű Balatonnal kik járnának a legjobban. Alighanem a tapolcaiak, akik ma légvonalban közel 15 km-re vannak a tótól, ám az említett 1200 négyzetkilométeres kiterjedéssel a településük szinte partmentivé válhatna. Néhány ezer éve, a holocén kor elején-közepén a messze kinyúló tapolcai öblözetek szintje a déliekhez képest a mainál 2-3 méterrel mélyebben lehetett, ez az állapot azonban a közeli jövőben aligha fog visszaállni.
Gyönyörű természetfilm a Balatonról, látványos légi felvételekkel:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
