Bár a hédervári Árpád-tölgynél valószínűleg nincs öregebb fa Magyarországon, mégsem ez számított a leghíresebb növénynek hazánkban.
Míg az ember számára a 100 életév elérése tiszteletre méltó és ritka teljesítmény, addig néhány növényfajnál ez egyáltalán nem számít különlegességnek. A Föld legöregebb fája, a kelet-kaliforniai Fehér-hegységben álló Matuzsálem-fa korát például 4800 évre becsülik a szakemberek, de a magyarországi Hédervár községben lévő Árpád-tölgynek sincs szégyenkezni valója ezen a téren.
A Győr-Moson-Sopron megye büszkeségének számító fát a szájhagyomány legalább 1100 évesnek tartja. Szívesen mutogatják a fa törzsén található nyomokat, amelyeket állítólag Árpád vezér lovának kötőféke hagyott 907-ben, amikor a fejedelem itt pihent meg a seregével, és ült hadi tanácsot a pozsonyi csata előtt. Mindezzel együtt a kutatók „csupán” 700–800 évesre becsülik a kocsányos tölgy korát, amelyet a korhadás és a szél mára alaposan megviselt.
Ugyancsak az időjárás áldozatául esett a Normafa, ami napjainkban nem egyetlen növény, hanem egy komplett kiránduló- és síelőhely a Budai-hegység keleti peremén, Budapest XII. kerületében. A leggyakoribb faféléi a tölgy, a gyertyán és a bükk, és az eredeti Normafa is az utóbbiak csoportját gyarapította. A terebélyes bükk alatt állítólag Mátyás király is szívesen pihent meg, ma már azonban nem gyönyörködhetünk benne, mert 1927 nyarán villámcsapás pusztította el.
Viharbükkről átkeresztelve
Az eredetileg Viharbükknek hívott fát a Nemzeti Színház művészei keresztelték át, akik szívesen kirándultak ide. 1840-ben a kor kedvelt színésznője, Schodelné Klein Róza a fa alatt énekelte el Bellini operájából a Norma-áriát, és onnantól kezdve ezen a néven emlegették az öreg bükköt. A városi lakosság gyakran járt kirándulni erre a vidékre, és a szerelmesek a fa kérgébe vésték a nevüket. Emiatt idővel a bükköt kerítéssel vették körül, és onnantól az vált a monogramok „hivatalos” helyévé.
A Normafát többször is villám sújtotta hosszú élete során, és a korhadás is alaposan meggyengítette, bár drótokkal és pántokkal próbálták megerősíteni. 1927. június 19-én villámcsapás pusztította el, bár akad olyan verzió is a végórájáról, miszerint egy vasárnapi kiránduló támaszkodott neki, és már ennyi is elég volt az öreg bükknek ahhoz, hogy kidőljön. Szóba került, hogy emlékműként újra felállítják, ezért a főváros a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alatt helyezte el a megmaradt csonkot, hogy a meszes víz konzerválja, de a művelet nem járt sikerrel. 1962-ben ültettek a helyére egy új bükkfát.
A Normafa a levegőből is csodálatos látványt nyújt:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
