Az öntözés kedvezően hat a termesztett növények fejlődésére, ha azonban átgondolatlan a vízgazdálkodás, az katasztrófához vezethet.
Magyarországon is újra bebizonyosodott idén, hogy a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat még akkor is nehéz rentábilisan termeszteni, ha azok évtizedek óta szerepelnek a hagyományos, megszokott vetésszerkezetben. A kukorica például Békésben 2025-ben is szánni valóan teljesített, a jóval 2 t/ha alatti átlaghozamok szinte semmilyen termesztési költséget nem fedeznek.
A fő ok az öntözött területek hiánya. Magyarország ezen a téren alig lépett előre az elmúlt évtizedekben, a mezőgazdasági művelésbe vont 5,1 millió hektárból nagyjából 110 ezer hektár öntözött (2 százalék), és a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek mérete sem éri el a 200 ezer hektárt. A célkitűzés a 400 ezres határ, amivel legalább az Európai Unió 6-7 százalékos átlagához fel tudnánk zárkózni.
A helytelen, nem szabályozott vízgazdálkodás is lehet azonban kártékony, ezt mutatja a mostanra Pakisztánban kialakult helyzet. Az Indiával szomszédos, és azzal gyakran hadakozó, Magyarországnál 9-szer nagyobb, bő 250 millió lakosú államban a mezőgazdaság kiemelten fontos ágazatnak számít, ám az utóbbi időkben megszaporodott egy aggasztó jelenség, ami máris óriási károkat okozott.
Kínából rendelve
Az új „divathóbort” szerint a gazdák elkezdtek privát kutakat fúrni a földjeiken, a vizet pedig Kínából rendelt, egyszerű és olcsó szivattyúkkal hozzák a felszínre. Az energiát szintén kínai napelemrendszerek segítségével állítják elő, és kezdetben úgy tűnt, ez megoldást jelent a termesztési problémáikra. Az állami áramellátás rendszeres akadozása miatt az öntözés eddig nem volt túl egyszerű, most viszont a szomjas rizsföldeket tervszerűen tudják elárasztani.
Azzal viszont nem számoltak, hogy a korlátlan vízkivétel a talajvíz szintjének villámgyors csökkenését, és ezáltal a termesztés nehezebbé válását idézi elő. Ráadásul azon a vidéken, amit Pakisztán „éléskamrájának” neveznek, és ha még súlyosabbá válik a probléma, az akár éhínséget is okozhat a nem túl gazdag országban.
A rizstermesztésbe bevont földek nagysága 30 százalékkal nőtt 2023 és 2025 között, sok gazda számára vonzóvá tette ezt a napelemes szivattyúrendszerek könnyű telepítése. Közben például a kevésbé vízigényes kukorica termőterülete 10 százalékkal csökkent, ami a vetésszerkezet „egészségtelen” eltolódását jelenti. A regisztráció nélkül telepíthető kutak számát jelenleg 650 ezerre becsülik az országban.
Mindennek gyorsan meglett a böjtje, a vízügyi hatóságok adatai szerint ugyanis a talajvíz szintje 18 méter alá süllyedt Pandzsáb régióban. Ezt már kritikus határnak tartják a szakemberek, de ennél is súlyosabb, hogy azoknak a helyeknek a száma megkétszereződött 2020 óta, ahol 24 méternél is mélyebben találnak csak vizet.
Így működnek a napelemes kutak:
