A klímaváltozás hatására egyre nagyobb területeken pusztít az őszi sereghernyó Zimbabwe földjein, tovább súlyosbítva az aszály által megtizedelt termést.
Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az egyik legpusztítóbb mezőgazdasági kártevő, amely fiatal növényeket és kukoricacsöveket támad meg. Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált Afrikában, részben a klímaváltozás miatt.
A 2023-24-es szezon katasztrofális volt Zimbabwe számára. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya pusztított, emberek millióit hagyva élelem nélkül. Ennek egyik fő okozója az El Niño-jelenség, amely szélsőséges időjárási körülményeket idézhet elő – ezek a változások pedig egyre gyakoribbá válnak a globális felmelegedés hatására.
Sok zimbabwei gazda segélyekből élt tavaly. Idén az újra elvetett kukorica az aszály miatt kiszáradt. Januárban ismét vetettek, de ekkor már az őszi sereghernyó okozott súlyos károkat.
Klímaváltozás és a kártevők terjedése
Az őszi sereghernyó eredetileg az amerikai kontinensen volt őshonos, de 2016-ban megjelent Afrikában is, és két éven belül már a szubszaharai térség nagy részét elérte.
Patrice Talla, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) dél-afrikai koordinátora szerint a klímaváltozás hozzájárul a vándorló kártevők térhódításához, mivel a megváltozott időjárási viszonyok kedveznek az elterjedésüknek.
A melegebb hőmérséklet és a csapadékosabb időszakok ideális környezetet teremtenek a sereghernyók elszaporodásához, így olyan régiókba is eljutnak, ahol korábban nem jelentettek problémát
– magyarázza Talla.
Tavaly decemberben egy másik rokon kártevő, a Spodoptera exempta is felbukkant Zimbabwe több tartományában.
Csökkenő terméshozam és anyagi gondok
Az őszi sereghernyó hatása drámai: Malawi, Zambia, Togo, Benin és Eswatini (korábban Szváziföld) szintén szenved a kártevő okozta pusztítástól. A FAO szerint a kukoricahozam akár 73%-kal csökkenhet a fertőzött területeken, és évente 9,4 milliárd dolláros veszteséget okoz Afrikában.
Simon Manguri gazda, aki Kaidza faluban él, úgy véli, hogy a termése idén csak fele lesz a vártnak.
A gazdálkodás az egyetlen megélhetésem. A felesleget az államnak adom el, ebből fizetem az élelmet, a ruhákat és a gyerekeim iskoláztatását
– mondja az ötfős családot eltartó férfi.
A kormány januárban figyelmeztetéseket adott ki a sereghernyó-invázióról a rádióban és a közösségi médiában, valamint tájékoztatást nyújtott az alkalmazható növényvédő szerekről. Azonban sok gazda, köztük Manguri, nem tudta időben beszerezni azokat.
Fenntartható védekezési lehetőségek
Dr. Christian Thierfelder, a CIMMYT agronómusa szerint a növényvédő szerek használata környezeti szempontból aggályos, ezért a gazdák alternatív megoldásokat keresnek.
Egyes farmerek a hagyományos módszerekhez fordulnak, például a növények vegyes termesztéséhez, ahol a hüvelyesek természetes módon taszítják a sereghernyót
– magyarázza Thierfelder.
Ezeket az úgynevezett „push-pull” technikákat már sikeresen alkalmazzák például Etiópiában, ahol a gazdák speciális vetőmagokat, talajkezelési módszereket és hagyományos növényvédő szereket, például chili növényből és marhatrágyából készült kivonatokat használnak.
A FAO által fejlesztett Fall Armyworm Monitoring and Early Warning System (FAMEWS) mobilalkalmazás segíthetne a gazdáknak nyomon követni a kártevők terjedését. Azonban a vidéki farmerek közül sokan nem tudják letölteni az alkalmazást a gyenge internetkapcsolat miatt.
Simbarashe Nyamasoka, a Zimbabwei Földügyi Minisztérium vándorló kártevők elleni védekezésért felelős helyettes vezetője szerint a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemhez fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra van szükség.
A szárazságtűrő növények, a vegyes vetés, a szerves komposztálás és az integrált kártevőkezelési módszerek mind kulcsfontosságúak a fenntartható védekezésben
– mondja Nyamasoka.
Küzdelem az élelemért
Kadirire bízik benne, hogy a január óta tartó esőzések márciusban is folytatódnak, és legalább a hüvelyes növényeit be tudja takarítani, amelyeket az őszi sereghernyó elkerül.
Ugyanakkor attól tart, hogy ismét élelmiszersegélyekre fog szorulni, különösen miután az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump januárban 90 napos felfüggesztést rendelt el a külföldi segélyprogramokra.
Nem könnyű segélyekből élni. De miután az őszi sereghernyó megtizedelte a termésemet, úgy tűnik, ismét erre kell támaszkodnom
– sóhajt fel Kadirire.
(Forrás: Zimbabwean farmers face crop-munching armyworm after drought | Context)
Kiemelt kép forrása: Pixabay.
