Nagyvilág

Gyerekekre támadnak a varjak Debrecenben

Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban.

A városi környezetben előforduló varjúféléket – különös tekintettel a teljes mértékben urbanizálódott dolmányos varjakra – 2006 óta figyeli és vizsgálja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. 2006 és 2013 között évente végeztek fészekfelméréseket, az eredmények már akkor jelentős állománynövekedést mutattak. Idén, öt év kihagyás után készítettek újra „fészekleltárt” Debrecenben.

– Egy 36 négyzetkilométeres mintaterületen minden utcát, parkot ellenőriztünk a városban, az áprilisban, még a fák lombosodása előtt végzett munkát 15 önkéntes segítette. A pontos helyszín mellett feljegyeztük többek között az élőhelykategóriát (magányos fa, fasor, park, erdőfolt), a fa-, illetve a fészek magasságát. A kutatás alapvető célja az volt, hogy megtudjuk miképpen alakult a debreceni dolmányosvarjú-állomány az elmúlt öt év során, elérte-e a városi eltartóképesség határát – ismertette Kövér László, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa.

Az összesített eredmények azt mutatják, hogy a 2013-ban rögzített adathoz képest másfélszeresére nőtt a fészkelő dolmányos varjak száma Debrecenben. Bizonyos területeken, például az északi városrészben meglepően nagymértékű, 2-4-szeres növekedést tapasztaltak, ugyanakkor két ponton a belvárosban hanyatlás volt megfigyelhető. Utóbbi valószínűleg az idősebb fasorok kivágásával magyarázható.

Fotó: www.unideb.hu

– Fafaj tekintetében továbbra sem válogatós a dolmányos varjú, 20 különböző fajon találtunk fészkeket. Érdekes, hogy 2013-hoz képest átlagban alacsonyabb (18 méter) fákat és alacsonyabb fészkelési magasságot (16 méter) választottak, ami összefüggésbe hozható a varjak rendkívüli alkalmazkodóképességével, egyre inkább kezdik megszokni az emberi jelenlétet – tette hozzá Kövér László.

A dolmányos varjak fészkelését az elmúlt évek beruházásai is befolyásolták. A Nagyerdei Stadion, az új társasházak és szupermarketek  építése, az utcasori fakivágások és nem utolsósorban a rendkívül hektikus időjárási körülmények minden bizonnyal hatással voltak a debreceni állományra, de mindezek ellenére is nőtt a fészkelő egyedek száma. Az elmúlt évtizedben tapasztalt folyamatos állománynövekedés pedig különféle problémákat vet fel.

– Egyrészt a tavaszi fészekfosztogató tevékenységüknek számos madárfaj látja kárát, másrészt egyre több bejelentés érkezik a lakosságtól is különféle atrocitásokról. Ilyen például a költési időszakra jellemző, agresszív fiókavédelmező magatartásuk, több esetben nemcsak házi kedvencekre, hanem óvodásokra és járókelőkre csaptak le a varjak. A Nagyerdei Stadion tetőszerkezetét borító fóliaburkolatot is rendszeresen megbontják, illetve jelentős mennyiségű takarmányt dézsmálnak meg a Nagyerdei Kultúrpark állatai elől. Fokozott a jelenlétük a Békás-tónál is, gyakran lehet látni, amint halat, békát, netán egy-egy tőkésréce-fiókát zsákmányolnak – részletezte Szabó Bence természetvédelmi mérnök szakos hallgató, a kutatás résztvevője.

Mindezek tükrében a tanszék munkatársai elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben szükségessé válhat a dolmányos varjak városi állományszabályozása Debrecenben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Biotechnológia a klímaváltozás ellen – de mikor lép az EU?

2025. július 18. 14:10

A klímaváltozás, a hozamcsökkenés és a fenntartható termelés sürgetik a döntéshozókat – vajon lekési Európa a biotechnológiai versenyt?

Újvilági csavarféreglégy: fenyegeti-e Európát a húsevő parazita?

2025. június 29. 16:10

Mexikóban egy húsevő légy lárvái tizedelik az állatállományt, emiatt az USA leállította a marhaimportot. Vajon Európát is elérheti a veszély?

Narancssárga, fekete, fehér?! Mini paradicsom új köntösben

2025. június 15. 16:10

A színes mini paradicsomok népszerűsége ugrásszerűen nő Kínában – a vásárlók az ízt, a látványt és a prémium minőséget keresik.

Globális kukoricahiány fenyeget 2025-26-ban

2025. június 1. 16:10

Rekordalacsony lehet a globális kukoricakészlet 2026-ra. A kínálat szűk, a kereslet erős – az USA és Kína kulcsszerepben.

Bővült a doktori iskolák köre a Debreceni Egyetemen

2018. november 23. 17:22

Az idén már 17. alkalommal megrendezett „A jövő tudósai, a vidék jövője”-konferencián a hagyományoknak megfelelően eddigi eredményeikről adtak számot a fiatal kutatók.

Felmérik az élelmiszeripari vállalkozások digitalizációs helyzetét

2019. április 8. 14:18

A vizsgálat csak az ágazati szereplők segítségével, közreműködésével végezhető, ezért kérik az élelmiszeripari vállalkozások képviselőit, hogy a kérdőív kitöltésével segítsék felmérni a jelenlegi állapotot.

A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei

2023. november 12. 11:10

Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja.

Egy tonna búza termelése során mennyi szén-dioxid keletkezik? És hogyan ellensúlyozható?

2023. október 29. 07:10

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.